Az agrárminiszter szerint azok a szakterületek sikeresek, ahol megvalósul az integráció, éppen ezért 80-90 százalékra kell emelni az integráció arányát az eredményes és hatékony kertészeti termelés érdekében. Eszközöket kell kihelyezni, például tárolókapacitásokat, csomagolókat, raktárakat beállítani - sorolta a miniszter, hozzátéve, nagyon fontos még a kellő számú munkaerő megléte is, hiszen a legnagyobb munkaerőt igénylő ágazatról van szó. A szakember úgy látja, a jövőt képviseli ez a tőkevonzó beruházó kertészeti ágazat.
A továbbiakban Nagy István a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, szembe kell nézni a szélsőséges időjárási viszonyokkal, ugyanis hazánk az Európai Unió egyik legsérülékenyebb országa. Elszenvedője és alakítója Magyarország a klímaváltozásnak, ezért a naprakész eredmények gyakorlatba való átültetése szükséges. Csak jó minőségű földek képesek ellenállni a klímaváltozásnak, a megfelelő tápanyag utánpótlással, műtrágya helyett szerves trágya használatával, valamint víztakarékos öntözéssel, mondta el Nagy István.
A kormány 2030-ig évente 17 milliárd, összesen 170 milliárd forintot szán a víztakarékos öntözésre, s bevezetik az egyablakos ügyintézést az öntözési engedélyek megadásához, ami a korábbi öt év helyett 20 évre fog szólni.
A kertészeti ágazatról szólva kiemelte a korszerű technológia alkalmazását a versenyképesség fokozása érdekében, hiszen mint mondta, az üvegházak mindössze 20-25 százaléka új építésű, 30 százalékuk 20 évnél idősebb. A versenyhátrány leküzdése érdekében elengedhetetlen az integráció, a piaci megjelenés, utóbbinál pedig a marketingre is meg kell találni a forrást.
A mutatókról szólva kiderült, az ágazat kibocsátása 2010 és 2018 között 23, 2 százalékkal bővült, míg az unióban mindössze 7 százalékkal. A kertészeti ágazat korszerűsítésére beadott kérelmek száma 4450 volt, az igényelt támogatási összeg 30 milliárd forint, ami 1897 traktor vásárlását tette lehetővé.
Agrárkárenyhítésre tízezernél több bejelentés érkezett tavaly, 178 ezer hektárnyi területre. Idén augusztus 22-ig közel 15 ezer kárbejelentés érkezett, legnagyobb területeken aszálykárra, de jelentős mértékben jégesőkárra is.
A 2020-tól életbe lépő Közös Agrárpolitika - KAP - kapcsán a cél az, hogy ne csökkenjenek az agrártámogatások, szögezte le Nagy István.