A növényi étrend növekvő népszerűsége ellenére még mindig hatalmas a kereslet a marhahús iránt. Bár egyre többször hallani, hogy a szarvasmarha-tartás rendkívül káros hatással van a környezetünkre, az Amerikai Egyesült Államokban és ezzel együtt a világon is évről-évre bővül a marhahús értékesítése. A marhahús iránti kereslet növekedése azonban nem tükröződik a többi iparágban, melyek a szarvasmarha-tartással foglalkoznak, mint például a bőripar.
Kizárólag a bőre miatt kevés állatot vágnak le, a bőr ma már főként idős és beteg szarvasmarhákból, valamint a húsipar által feldolgozott szarvasmarhákból keletkezik – a bőr lényegében melléktermék. A bőr minősége nagyon eltérő, ám évszázadok óta jelentős jövedelemforrást jelentett az állattenyésztők számára a szarvasmarhák cserzett és kezelt bőre. Ez a tendencia azonban megfordulni látszik.
Míg korábban a bőr az állat értékének 5 százalékát tette ki, ma már ez kevesebb, mint a fél százaléka.
Jelentős árcsökkenés zajlott a piacon: azok a bőrök, melyeket az amerikai gazdák korábban 75 dollárért vagy még többért tudták eladni, most 10 dollár alatti összegekért mennek el, ezért egyre több állati bőr végzi a szemét között.
Az állati bőrnek, mint anyagnak számos előnye van: rugalmas és erős, ellenálló a víznek, homoknak és szélnek. Ezek a tulajdonságok tették korábban népszerűvé, egy idő után azonban a luxustermékek piaca sajátította ki ezt anyagot és készítette el belőle a legdrágább cipőket, pénztárcákat és autók belső borításait.
Mivel a bőr mellékterméknek minősül, azt gondolhatnánk, hogy a környezeti hatása is alacsony, ám ez nem így van.
Egyrészt elősegíti a marhahúsipar további fejlődését, másrészt a bőr kezelésére és cserzésére alkalmazott módszerek rendkívüli módon károsítják a környezetet. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a bőr feldolgozása általában olyan országokban zajlik, ahol kevésbé szigorú előírások vannak a bőr kezelésére.
Több oka is van annak, hogy nagyot esett a bőr iránti kereslet. A változó divat és az ígéretes alternatívák miatt egyre kevesebb állati bőrt vásároltak az emberek, a fast fashion térnyerésének köszönhetően pedig egyre kevésbé volt igény az időtálló darabokra, amikor a vásárlók szezononként lecserélik a ruhatárukat. A műbőr mellett számos olyan anyag került előtérbe, melyek rendkívül népszerűek lettek (pl. olyan szintetikus anyagok, mint a spandex, nejlon és poliészter, valamint a növényi alapú pamutkeverékek), a szabadidőruhák elterjedése pedig ezeket az anyagokat preferálja. A környezettudatosság jegyében olyan szövetek (pl. bambusz) kerültek előtérbe, melyek elterjedése is a bőrtermékek értékesítésének rovására mentek.
Forrás: Modern Farmer