Ahogy a portál írja, idén is fennmaradt a bruttó keresetek 10 százalék feletti növekedése, amit a legkisebb bérek 8-8 százalékos emelése mellett az is támogatott, hogy a vállalatok egyre nehezebben találják meg a szükséges dolgozókat. A bruttó kereset az év első felében megközelítette a 360 ezer forintot, míg a nettó kereset a 240 ezer forintot.
Az továbbra is igaz, hogy a vállalati szféra érdemben magasabb kereseteket biztosít, mint az állami szektor, részben ez lehet az oka annak, hogy a cégek kezdik megoldani az egyre súlyosabb munkaerőhiány problémáját, miközben a költségvetési szektorban egyre csak emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma.
Még mindig az élen Budapest
A kereseti különbségek nem csak a költségvetési és a magánszféra között érhetőek tetten, hanem az egyes megyék között is. A napokban megjelent a KSH Fókuszban a megyék című kiadványa, amelyből kiderült, hogy az idei első félévben Budapesten lehetett a legtöbb pénzt keresni. A havi nettó átlagkereset 300 ezer forint volt a fővárosban, ami 1,8-szor magasabb, mint a legalacsonyabb fizetést biztosító Szabolcs-Szatmár-Bereg (164 ezer forint) megyében.
Budapest után a második legtöbb fizetést Győr-Moson-Sopronban lehet zsebre tenni (252 ezer forint), a dobogóra pedig Fejér megye fért még fel 240 ezer forintos nettó átlagfizetéssel. A két nyugati megye fizetését jelentősen felfelé húzza, hogy számos multinacionális iparvállalat üzeme van ott.
A rossz hír az, hogy a többi megyében a fizetés nem éri el az országos átlagot, amely 239 ezer forint volt az idei első félévben. Vagyis 17 megyében az országos átlag alatt keresnek az emberek, ami annak tudható be, hogy egyrészt a budapesti fizetések jelentősen felfelé húzzák az átlagot, másrészt a fővárosban dolgozik az összes foglalkoztatott közel 20 százaléka.
A három legalacsonyabb keresetet biztosító megye Nógrád (180 ezer forint), Békés (173 ezer) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (164 ezer) volt, ebben nincs változás az előző negyedévekhez képest. Az ország keleti részén továbbra is jelentősen elmaradnak a keresetek a nyugati megyékhez képest, ami összefügg a gazdasági teljesítménnyel.
Nagy különbség a nemek között
Az idei évtől kezdve már azt is tudjuk a havi keresetei adatok alapján, hogy milyen különbség van a férfiak és a nők, valamint az egyes korosztályok keresetei között. Az idei első félévben:
- a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 394 ezer, míg a nők körében 326 ezer forintot ért el, ami a férfiak esetében több mint 11 százalékos, a nőknél 9,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Vagyis úgy látszik, hogy a jövedelmi különbség nem igazán csökken a nemek között.
- A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 275 ezer, a 25–54 évesek esetében 374 500, míg az 54 év felettieknél 351 ezer forint volt. Az átlagkereset növekedése a legfiatalabbak körében volt a legnagyobb, közel 17 százalékos, miközben a 25-54 év közöttieknél 11 százalékos, az 54 év felettieknél 10 százalékos emelkedést mért a statisztikai hivatal.