Magyarországon a lúdtartás múltja egészen a honfoglalásig nyúlik vissza. A 20. század első felében létrejöttek az első vágóhidak is, főleg az ország déli részén, ahol a tanyavilágban és a körülöttük lévő legelőkön sok libát tartottak. A szárnyas szerény körülmények között is kiválóan megélt, értékes tollat adott, és finom hússal, májjal látta el a családot. A magyar libamájat rendszeresen szállították jegelve a bécsi piacokra is. Ekkoriban a libafogyasztás még a társadalom minden rétegében általános szokás volt Magyarországon. Mára prémiumtermékké vált, és főleg Szent Márton nap (november 11.) környékére és karácsonyra összpontosul a kereslet.
Az idei évben a víziszárnyas-termékpálya egészén érezhető piaci hatások a lúdágazatot is súlyosan érintik. A néhány évvel ezelőtti madárinfluenza-járvány következtében lecsökkent állományméret idénre nemcsak rendeződött, hanem az ágazat túltermelésbe csapott át. A korábbi időszakban az árualap hiánya miatt kialakult magasabb árak a fogyasztás mérséklődését okozták. Jelenleg viszont a lecsökkent fogyasztás és a túltermelés együttes hatásaként az árak rendkívül nyomottak. Most következik a lúdfogyasztás fő szezonja. A hazai lúdtartásban érdekelt termelők, vállalkozások bíznak abban, hogy a hazai kereslet hozzájárul a kiegyensúlyozott piaci helyzet eléréséhez, illetve hogy a terület a jövőben is megőrzi hazai és uniós támogatottságát, és fontos szereplője marad a hazai baromfiágazatnak.
Hazánk Lengyelországgal együtt meghatározó szerepet játszik az európai lúdárutermelésben. A ludak száma 2018 végén 1,3 milliót tett ki Magyarországon. A naposliba-keltetés megközelítette a 6,5 millió egyedet 2018-ban, ami a 2017-es 5 millióval, illetve a 2016-os 6,8 millióval áll szemben. Tavaly a vágóhidak 34 ezer tonnát közelítő élő tömegben vettek át libákat, a feldolgozóüzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket. A hízottliba-felvásárlás növekedett, ennek megfelelően mintegy 60 százalékkal nőtt az előállított hízott libamáj mennyisége is. Ez megfelel a madárinfluenza miatt bekövetkezett kiesésnek, azaz a 2018-as összes tömeg a 2016. évi mennyiséggel csaknem megegyezik. A 2018. évi teljes hízottlibamáj-termelés 1422 tonnára tehető, ebből mintegy 1000 tonna a külpiacokon talált vevőre.
A baromfiágazat kibocsátása 2018-ban 365 milliárd forint volt, a mezőgazdaság kibocsátásából 13, az állattenyésztéséből közel 39 százalékkal részesedett. A baromfivágások a 2017-es madárinfluenza miatt bekövetkezett visszaesés után 2018-ban tovább növekedtek, mintegy 8 százalékkal – ez elsősorban a kacsavágások dinamikus bővülésének köszönhető, de emelkedtek a liba-, és kismértékben a pulykavágások is. Több éves távlatban, 2010 és 2018 között a baromfivágások 46, ezen belül a libavágások 59 százalékkal bővültek vágósúlyban.