A lapnak már múlt héten több kormányhivatali forrás jelezte, hogy létszámstopot hirdettek meg. A kormanyhivatal.hu-ról egyrészt eltűntek az álláshirdetések, majd a folyamatban lévő felvételek akadoztak, valamint az új emberek felvételét intéző online rendszer nem fogadott be új információt. A portálra azóta visszakerültek az álláshirdetések. Kezdetben informatikai hibára gyanakodtak, de a kormányhivatalok vezetőivel közölték, hogy
2019. november 6-tól egy kormányhatározat értelmében visszavonásig létszámstop van elrendelve a kormányhivatalokban, minisztériumokban és más hivatalokban.
E kormányhatározat létezését a portál kérdésére Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) elnöke is elismerte. A lap megemlékezett, hogy idén ez már a harmadik kormányzati létszámstop. Az első áprilisban lett feloldva, majd augusztustól októberig még egyet rendeltek el, melyről is csak későn tájékoztatták a dolgozókat.
A portál megkereste Budapest Főváros Kormányhivatalát és a kormányhivatalokért felelős Miniszterelnökséget, ahonnan a következő válasz érkezett:
Létszámstop esetén egyedi felmentésekre van lehetőség, ez Budapest Főváros Kormányhivatalában és a Pest Megyei Kormányhivatal esetében automatikus.
Tehát nem ismerték el, hogy van létszámstop, de ha lenne is, akkor probléma esetén lehetne felvenni embert. Mint írták, "az egyedi felmentésekre a kormányhivatalok főigazgatója vagy a kormánymegbízott tehet előterjesztést, viszont minden egyes esetben a Miniszterelnökség kabinetvezetője dönt." Ez akár hónapokig is eltarthat.
A lap felhívta a figyelmet, hogy több probléma is van a kormányhivataloknál: nyáron rövidített nyitvatartást rendeltek el a hivatalok a munkaerőhiány miatt, de Pomázon például be is zárt a kormányablak, mert egy ügyintéző maradt. A kormányhivatalokban dolgozók jogállása is megváltozott, évi 15-20 nappal többet kell dolgozniuk a szabadságok befaragása és a napi munkaidő megemlkedése miatt.
Boros Péterné szerint a március 1-től esedékes kormányhivatali átszervezés indokolhatja a létszámstopot, melyről mi is beszámoltunk. A lépés mögött az a logika állhat, hogy könnyebb átszervezni a közigazgatást kevesebb dolgozóval és a betöltetlen állásokat megszüntetni, mint kirúgni a dolgozókat.
Fotó: MTI/Balázs Attila