Érik a sütőipar összeomlása: ha ez így megy tovább, nem lesz friss pékáru az országban

A Magyar Pékszövetség minden évben találkozik egy éves közgyűlés kereteiben, ekkor a szakma fejlesztéséről és fejlődési lehetőségeiről és a sütőipar újdonságairól értekeznek. Ebben az évben Nyíregyházi biztosított helyszínt erre az alkalomra, ahol leginkább a techológiai fejlesztésekről beszéltek az ágazat szakemberei. Az előadók között volt Tarpataki Tamás, agrárpiacért felelős helyettes államtitkár is, aki leginkább a nyers alapanyag oldaláról közelítette a kérdést.

Alapanyag oldalról valójában nagyon jó a helyzet, megfelelő mennyiségű és minőségű gabona termett idén is, ha globálisan nézzük, akkor a gabona piac kicsit deficites. Többet fogyasztott a világ gabonából, mint amennyit megtermelt, ez elsősorban a kukoricának köszönhető. Búzából, árpából több termett, mint amennyit elfogyasztottunk. Az átmenő készletek jók, ezért az árak tulajdonképpen teljesen normálisak, a búzának és az árpának egy ilyen 6-7-8 százalékot esett az ára tavalyhoz képest, a kukoricáé egy picit több lett

- közölte Tarpataki Tamás.

Az sütőipari termékek árának emelkedése az alapanyag árakból nem vezethető le közvetlenül, kereslet-kínálat, piaci viszonyok, fizetőképes kereslet, leginkább ezek alakítják, tette hozzá a helyettes államtitkár. A szántóföldi növénytermesztés nagyjából felét a búza és a kukorica adja hazánkban. Az elmúlt években 1-2 százalékkal csökkent a gabona termőterület, elsősorban a búza, az árpa és a tritikálé, valamint arányaiban nőtt az olajos magvak termőterülete, ez főleg a jövedelmezőségi viszonyok miatt változott, egy hektáron kukoricából ugyanis nagyobb a termés. Búzát és kukoricát is jelenleg 1-1 millió hektáron termelnek Magyarországon.

A közgyűlésen kiemelték, a technológiai fejlesztések azért is fontosak, mert ezzel lehetne orvosolni a szakemberhiány okát és mértékét. Mint sok más szakmában, itt is nagymértékű a dolgozók hiánya.

Javaslatok adunk arra, hogy milyen módon és milyen irányban fejlesszenek a sütőipari vállalkozások, milyen műszaki, technológiai fejlesztéseket hajtsanak ahhoz végre, hogy minél jobb minőségű termékeket tudjanak gyártani és minél kevesebb kézimunkaerő részvételével. Leginkább az a probléma a sütőiparban, hogy éjszaka is kell dolgozni, hétvégén, ünnepnapokon is kell dolgozni. Most olyan műszaki technológiai újítások vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy nappalos műszakban legyártják a terméket, aztán majd éjszakás műszakban kisütik és lassan az is elérhető lesz, hogy hétvégén nem kell dolgozni, hét közben például pénteken legyártják a termékeket. Ez hűtőbe kerül és akár szombaton, akár vasárnap vagy akár a következő hét elején is ezek kiváló minőségben kisütésre kerülhetnek.” - magyarázta a szövetség elnöke. “Nagy probléma a dolgozók részéről, hogy ma már nem szeret senki ünnepnapokon dolgozni, szóval igyekszünk ezeket a fejlesztéseket ennek érdekében kidolgozni

- tette hozzá Septe József.

A szakemberhiány kapcsán nem csak az utánpótlást lesz nehéz kinevelni, már jelenleg is problémás a dolgozói létszám biztosítása. Most körülbelül hatezer munkás hiányzik az iparból, ebből háromezer pékszamunkás és további háromezer pedig kisegítő dolgozó, mint például gépkocsi vezető, árukiadó, kenyérszeletelő vagy takarító.

Természetesen megpróbáljuk ezt megoldani a szakképzés módosításával, fejlesztésével és modernizálásával is, de nem egyszerű feladat. Én úgy látom, hogy ezek a törekvések, amilyen irányba próbálunk menni, hogy ha lehet, akkor minél kevesebb embernek kelljen éjszaka dolgozni, ha lehet, akkor minél kevesebb embernek kelljen hétvégén dolgozni, így tudjuk összehasonlítani magunkat más iparágakkal. Például akár egy autóiparral vagy elektronikával, ahol hétfőtől-péntekig dolgoznak, igyekszünk ezekkel a fejlesztésekkel ugyanazokat a lehetőséget megadni a dolgozóinknak és elérni azt, hogy nekünk se kelljen hétvégén és szombat, vasárnap dolgozni

- mondta a Magyar Pékszövetség elnöke.

A nyíregyházi közgyűlésre számtalan kiállító érkezett, ahol a bemutatott termékek nagy része már nem a hagyományos kiflihez és kenyérhez hasonlított. Volt például olyan kenyér, amely öt gramm szénhirdátott tartalmazott száz grammonként, különleges készlisztekből készült sütemények, szénhidrátcsökkentett bejgli és hagymás cipó is. Ezekre a megváltozott igények miatt van nagy szükség.

“A sütőipar mindig komoly kihívásokkal néz szembe, a legkomolyabb kihívás az, hogy meg kell felelnünk a vásárlóink elvárásainak, itt pedig egyre jobban azt látjuk, hogy a teljes kiőrlésű termékek felé, a gluténmentes, szénhidrátcsökkentett és rozsos-magvas termékek gyártása irányába kell elmennünk és azt hiszem, hogy a magyar sütőipar igyekszik ennek minél jobban megfelelni és véleményem szerint meg is felel a váráslók elvárásainak.”

Az viszont tévhit, hogy a kenyér egészségtelen lenne, az egészséges életmód és a reform konyha követői hiába hangzotatják azt sokszor, hogy nem szabad kenyeret fogyasztani, ezt a pékszövetség alelnöke mondta. A kenyér az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, ebből évente átlagosan 37 kilogrammot fogyaszt egy magyar, a megfelelő kovászolási technikával pedig egészségessé válik a termék. A jó kenyérhez fontos a kovászolás, az olcsóbb termék eltarthatósága sokkal rövidebb idő, fontos az élelmiszer savfoka, ez pedig a kovászból keletkezik. Ez akadályozza meg, hogy megpenészedjen a kenyér. Miniumum hatórás, de van ahol 48 órás kovászt alkalmaznak a pékségekben, hogy legyen ideje az élesztőnek, az enzimeknek kifejteni a hatásukat. A friss kenyeret vászontáskában célszerű tárolni, sem zacskóban, sem hűtőben nem ajánlott.