Forradalmi átalakulás zajlik világszerte a mezőgazdaságban. Az ezredforduló óta eltelt két évtizedben nagyobb fejlődés ment végbe, mint a megelőző száz évben - erről beszélt az agrarszektor.hu-nak Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.
Soha ilyen mértékű előrelépést nem sikerült elérni, de ezzel megközelítettük a genetikai lehetőségek maximumát. A XXI. században tehát hiába nő exponenciálisan az emberiség létszáma, a mezőgazdaság eddigi növekedési üteme nem tartható fenn. Ezért fontos a digitalizáció és az informatika, hogy a terméseredményeket a meglévő lehetőségek között tovább optimalizálhassuk, bár – ahogy említettem – a korábbi mennyiségi ugrás már nem ismételhető meg. A XXI. században ráadásul új kérdések is felmerülnek, mivel például a termőterület nagysága globálisan csökken, ezért választ kell adni arra is, hogyan lehet több élelmiszert előállítani úgy, hogy közben versenyképesek is maradjunk.
- fejtette ki a szakember a napjainkban tapasztalható változásokkal kapcsolatban.
A magyar mezőgazdaságról azt mondta: a ’90-es évek privatizációs hullámában sok elhibázott döntés született, amelyek szétzilálták az akkori körülmények között viszonylag jó eredményeket elérő működési modellt. Ezzel párhuzamosan a világ mezőgazdasága erőteljes fejlődésnek indult, így mára az ágazat globális kibocsátása 70-75 százalékkal nőtt, miközben Magyarországon 20-30 százalékkal még mindig elmaradunk a ’90-es évek szintjétől.
Bár egyetért azzal, hogy az adottságok alapján a magyar agrárium akár 30 millió embert is elláthatna élelmiszerrel, hozzátette: az is igaz, hogy a hazai mezőgazdaság a mai technológiai szinten évente legfeljebb néhány tízmilliárdos bővülést tud elérni.
A növénytermesztési alapanyag-előállításban nem állunk rosszul, de a korszerű technológiák alkalmazásában, a gépesítési színvonalban és az inputanyag-felhasználásban még mindig lemaradásban vagyunk.
Az állattenyésztésről szólva azt mondta: az alacsony állatlétszám-adatokat nézve a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfiszektorban is csak felfelé vezethet az út. Szerinte óriási lehetőségek kínálkoznak a kertészetben is, ennek az ágazatnak a fejlesztése azonban szorosan összefügg az öntözéssel, aminek a területen az utóbbi években nem voltak jelentős előrelépések. A termelés a klímaváltozás miatt is egyre kiszámíthatatlanabbá válik, és a hektikus hatások jelentős részét az öntözés fejlesztésével lehetne kivédeni.
Fontos számukra, hogy ráirányítsák a fiatalok figyelmét a mezőgazdaság és a vidéki élet szépségére, az agráriummal kapcsolatban ugyanis szerinte sok olyan hátrányos sztereotípia létezik, amelynek már nincs köze a valósághoz.
A mezőgazdaság a fiatalok körében soha nem számított igazán népszerűnek, ezért az ágazatról szeretnénk reális képet festeni a mai tízen- és huszonévesek számára, hogy minél többen válasszák e területet.
Gyuricza Csaba arról is beszélt, hogy az ágazatban dolgozók körülbelül 4 százaléka rendelkezik csak szakirányú felsőfokú végzettséggel, és akkor is csak 10-11 százalékos részarány jön ki, ha ehhez a szakközépiskolai végzettségű munkavállalókat is hozzávesszük. "Nagy a különbség a társas vállalkozások, illetve az egyéni és a családi gazdaságok között, mivel előbbieknél 60-70 százalékos a felsőfokú végzettségűek aránya, ami azt is jelenti, hogy a kisebb méretű gazdaságokban ma kifejezetten rossz a képzettségi helyzet" - fejtette ki.
Az ágazati versenyképesség javítása és a kibocsátás növelése ugyanakkor nagyban függ attól, megvan-e a szükséges tudás és képzettség. Ebből a szempontból fontos az oktatás, mert azt is látni kell, hogy az új eredmények befogadására, illetve az innovációk alkalmazására is azok képesek, akik legalább megfelelő alapszintű ismereteket szereznek. Tehát nem csak a gyakorlati tapasztalat számít, hanem a kor követelményeihez igazodó, széles alapokon nyugvó tudás is
- összegezte a szakember.
Címkép: Stiller Ákos, agrarszektor.hu