Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a portálnak kifejtette, euróban számolva az elmúlt tíz évben 35–40 százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára. Mint mondta, a felvásárlás szakaszossá vált: a méhészek néhány éve még bármikor el tudták adni terméküket, most viszont hosszabb időszakokra is leáll a piac, jelenleg például a legnagyobb magyarországi felvásárlók egyike sem vesz mézet.
Gyér érdeklődés mutatkozik a magyar méz iránt a külföldi vevők körében, így a felvásárlás gyakorlatilag szünetel. A piac telítődése már november közepén érezhető volt, a nyugat-európai vevők „maguk előtt tolják” a megvásárolt árut. Többen közülük jelezték, hogy a következő szezonig már nem vásárolnak mézet
- válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke.
Az aktuális piaci helyzet egyik fő oka a vegyes méz esetében, hogy az ukrán áru a magyarhoz képest alacsony áron érkezik az unióba, ezért gyakorlatilag lehetetlenné válik a magyar vegyes méz külpiaci értékesítése
– tette hozzá az elnök, aki kitért arra is, hogy a hazánkban körülbelül húszezer tonnát értékesít külföldi piacokon. Ennek fele vegyes méz, érdekesség viszont, hogy a teljes mennyiségből csak 8 ezer tonna akác. Ezzel szemben Ukrajna évi 6 ezer tonnára rendelkezik uniós vámmentes kvótával, az összes európai mézexportja pedig évente 60 ezer tonna körül van. Az ukrán mézzel kapcsolatban gyakran felmerül a gyanú, akad közte hamisítvány. Ezt azzal magyarázzák a szakértők, hogy az EU-ba érkező mézek minőség-ellenőrzése hiányos. Így akár az is elképzelhető, hogy az ukrán mézekbe keverve szintén jön kínai termék.
Címlapkép: Getty Images