Meglepő adatok derültek ki: ezért csökkent az infláció márciusban

Márciusban 3,9%-ra csökkent az infláció az előző havi 4,4% után, amely azonban így is meghaladta a várakozásokat az élelmiszerárak és szolgáltatási árak vártnál nagyobb drágulása miatt. Egy hónap alatt 0,2%-kal nőttek a fogyasztói árak. Aggasztó, hogy a maginfláció 4,3%-ra ugrott, amit döntően a feldolgozott élelmiszerárak és a szolgáltatási árak gyorsuló növekedése okozott. Az előbbiek drágulását részben a pánikvásárlások is okozhatták, amely azonban egyszeri hatás lehetett.

A következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése és idei összeomlása miatt az infláció 2,5% közelébe, jóval az inflációs cél alá süllyedhet, majd az év végéig tartósan 3,2-3,8% között ingadozhat.

Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, idén 3,6%-os átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,4% után.

Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Az inflációt azonban a koronavírus hatásai igen ellentétesen érintik, így az infláció előrejelzése is tág határok között mozoghat. Egyfelől az olajárak összeomlása, a gazdasági tevékenység összeomlása nyilvánvalóan érdemben lehúzhatja az árakat, így az infláció alulmúlhatja a várakozásokat. Ezzel szemben a forint meredek gyengülése erősítheti az inflációt, bár kérdés, hogy ebből mit lehet áthárítani. Nem ismert a járvány lefutása, a gazdaságra gyakorolt teljes negatív hatása, a vészhelyzetet követő újraindulás időpontja, annak meredeksége, amely azonban az árak, különösen az olajárak és üzemanyagárak drágulásához vezethet.

Ugyanígy a kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a később várhatóan felfutó kereslettel, szintén magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a második félévben feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt. A előbbi bizonytalanságok miatt jelenleg az infláció iránya is gyakorlatilag megjósolhatatlan.

Az infláció a következő hónapokban mindemellett nem fogja tükrözni az átlagos fogyasztói kosarat sem. Például hiába zuhantak az üzemanyagárak, jelenleg a töredékét fogyasztjuk.

Egyes termékek és szolgáltatások pedig átmenetileg teljesen kiesnek, vagy érdemben csökkennek a fogyasztói kosárból, így a házon kivüli étkezés, tömegközlekedés, szabadidős, kulturális tevékenységek, nem alapvető fogyasztási cikkek.

Egy év alatt az élelmiszerek árai a várnál lényegesen gyorsabban, 7,6%-kal nőttek, ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében kiemelkedő mértékben, 27,4%-kal drágultak a sertéshús árak, a párizsi, kolbász árak 20,8%-kal, a szalámi, sonka árak 12,2%-kal nőttek, a tej 9,1%-kal, a liszt 4,4%-kal, a kenyér 8,4%-kal, a cukor 10,1%-kal, a gyümölcsök 24,7%-kal, az idényáras élelmiszerek összességében 11,9%-kal drágultak, míg a házon kívüli étkezés 7,5%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,2%-kal, ezen belül a dohányáruké 11,3%-kal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 0,9%-kal nőttek, míg a tartós fogyasztási cikkek árai 0,5%-kal csökkentek, így egyelőre még nem látszik a forint gyengülésének hatása, de a jelenlegi forintárfolyam már érdemben megjelenhet az importált cikkek áraiban is.

A háztartási energiaárak 0,3%-kal, az egyéb cikkek 0,8%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 2,1%-kal csökkentek. 3,8%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak növekedése, döntő részben a postai szolgáltatások 9,5%-os, valamint a szerencsejátékok 7,3%-os drágulásának következtében, de a belföldi üdülések árai is 8,1%-kal, a színházjegyek 6,8%-kal, mozijegyek 5%-kal emelkedtek. Csökkenő bérnyomásra utal ugyanakkor, hogy a háztartási szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek árai növekedése 8,1%-ra mérséklődött a tavalyi kétszámjegyű emelkedés után.

Címlapkép: Getty Images