Súlyos helyzetbe került a magyar dísznövényágazat. A szezonális termékértékesítés és zöldfelületi szolgáltatások elmaradása miatt nagyon komoly veszély fenyegeti a szektort. A koronavírus az ágazat legforgalmasabb tavaszi szezonját érinti, de a kialakult helyzet a következő hónapokra sem ígér jobb kilátásokat.
Felcsillant ugyan egy kisebb reménysugár, amikor Nagy István agrárminiszter az operatív törzs keddi online sajtótájékoztatója előtt arról számolt be, hogy:
június végéig mentesülnek a munkáltatók a munkavállalóik munkabérei utáni közterhek megfizetése alól az olyan ágazatok is, mint a díszkertészek, a bor- és szőlőtermelők, a pálinka-előállítók, a kisüzemi sörfőzdék és a vadgazdálkodók is.
Az ágazatra további könnyítések vonatkoznak a továbbiakban. Ahogy a miniszter fogalmazott, döntöttek arról is, hogy a munkavállalóknak a járulékok közül csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetniük, de annak mértéke nem haladhatja meg a 7710 forintot.
A járvány a lehető legrosszabbkor, a legfontosabb értékesítési időszakában törte ketté a dísznövényekkel foglalkozó vállalkozások tevékenységét, ezért ezek a könnyítések őket is megilletik a kormány álláspontja szerint, rájuk is kiterjesztették
- tette hozzá Nagy István, aki kitért arra is, hogy a legkisebb mezőgazdasági termelők számára is komoly pénzügyi segítséget jelent, hogy döntöttek a szabad felhasználású, akár három éves futamidejű Agrár Széchenyi Folyószámla Hitel ingyenessé tételéről és a felvehető hitelkeret megduplázásáról is.
Ez azt jelenti, hogy az év végéig megkötött új hitelszerződéseknél a felvehető hitel maximumát a jelenlegi 100 millió forintról 200 millió forintra növelték, az agrártárca költségvetési forrásaiból jelenleg is nyújtott kamat- és kezességi díjtámogatást 100 százalékra emelte, valamint vállalta a hitelek megkötésével-, fenntartásával kapcsolatos költségek 100 százalékának megtérítését
- magyarázta az agrárminiszter.
Milliárdos veszteség a virágágazatban
Hogy pontosabb képet kapjunk arról, milyen helyzetben van most a magyar virág- és dísznövénypiac, megkerestük a szektor kiemelt szereplőit, mondják el, milyen nehézségeket okoz számukra a kialakult járványhelyzet.
Termelői oldalról a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete számolt be a koronavírus-járvány miatt kialakult nehézségekről. A szervezet a Magyarországon díszkertészeti tevékenységet, folytató vállalkozások érdekképviseletét ellátó legnagyobb és legrégebbi társaság. A HelloVidék most Csikor Juliannát, a szervezet főtitkárát kérdezte a témával kapcsolatban.
HelloVidék: Mit lehet tudni a dísznövénytermesztés és értékesítés jelenlegi, hazai állapotáról?
Csikor Julianna: A dísznövény ágazat nagyon szerteágazó tevékenységet folytató, ennek megfelelően sok problémával küszködő mikro és kisvállalkozásokat foglal magában. Az ágazatot a szezonális termékértékesítés és zöldfelületi szolgáltatások elmaradása miatt nagyon komoly veszély fenyegeti. Az éves forgalmom 70-80 százaléka március 15 - május 30 közé esik.
HV: Milyen méretű károkra, veszteségekre számítanak? Látják már, hogy számszerűen milyen nagyságú bevételkiesésről beszélhetünk a dísznövénytermesztéssel foglalkozók és a kereskedők részéről?
Csikor Julianna: A csökkenő kereslet és a kereskedelmi egységek nyitvatartási korlátozása miatt az ágazatot érő veszteség mintegy 174 milliárd forintot tesz ki. Ez a dísznövénytermesztéssel foglalkozó kertészetek tervezett bevételének 69 százalékát, a kereskedelemi és zöldfelületi szolgáltatást végzők tervezett bevételének 70 százalékát jelenti. Az ágazat legmeghatározóbb tevékenysége a termesztés. A tervezett bevétel elmaradásaikat a vágott virág termesztők 85, az egynyári-, és balkonnövény termesztők 80, a díszfaiskolai termesztők 50 százalék körül becsülik.
HV: Pótolhatók a bevétel kimaradások a későbbiekben?
Csikor Julianna: A koronavírus az ágazat legforgalmasabb tavaszi szezonját érinti, a bevétel kimaradások a termékek és a szolgáltatások jellegéből fakadóan később nem pótolhatók. Az ágazat egészét rendkívül érzékenyen érintő gazdasági folyamatok, súlyos veszélybe sodorják a hazai egynyári-, balkonnövény-, vágott virág- és díszfaiskolai termesztőket, kertészeti árudákat, a kertépítőket, virágkereskedőket, akik a kialakult helyzet miatt teljes tőkéjüket is elveszthetik.
HV: Ahogy említette, a koronavírus-járvány az ágazat legforgalmasabb szezonját érinti. Hogyan tudják ezt átvészelni a kertészetek, virágkereskedők?
Csikor Julianna: A helyzet felerősíti a kreativitást, vannak termesztők, akik már többféle praktikus megoldást találtak ki a termékeik szabadtéri értékesítésére. Működnek a közösségi oldalak, és készülnek megszólító kampányok. Mindezek mellett szakmaközi szervezetünk felkereste a helyi piacok üzemeltetőit is, akik nyitott kapukkal várják termelőinket. Egyre több piacon találkozhatnak majd a vásárlók a színpompás virágokkal, egészséges palántákkal.
Nem túl fényes a kereskedők helyzete sem
Kereskedelmi oldalról az Oázis Kertészet válaszolt a HelloVidék kérdéseire. Boross Dávid, a kertészet ügyvezetője vázolta fel, milyen helyzetben is vannak most, milyen nehézségeket okozott számukra a koronavírus-járvány.
HelloVidék: Miként forgatta fel a kertészet hétköznapjait a járvány terjedése?
Boross Dávid: Nekünk is nagyon megváltozott az életünk, hiszen rövidebb idő alatt kell a vásárlóinkat kiszolgálni. A kertészetek 15 óráig lehetnek nyitva, de ránk nem vonatkozik, hogy az időseket csak 9-12 között szolgálhassuk ki. Rengeteg egészségügyi óvintézkedést vezettünk be. A pénztárnál plexifal választja el a munkatársakat és a vásárlókat, óránként fertőtlenítjük bevásárló kocsikat, pultokat, védőkesztyű, maszkot biztosítunk munkatársainknak, a vásárlókat pedig táblák figyelmeztetik a távolságtartásra. Ennek ellenére nem gondoljuk, hogy egy kertészet kockázatos hely volna, hiszen hatalmas, nyitott szellős terekről van szó, nem zsúfolt üzlethelységekről. Én úgy látom az emberek türelmesek, megértőek, közösen védekezünk a járvány ellen.
HV: Mit tapasztalnak a forgalomban? Csökkent a vásárlási kedv?
Boross Dávid: A kertészeteknek az április-május a főszezon, ilyenkor realizáljuk az éves bevételünk közel felét. Óriási csapás nekünk, hogy ebben az időszakban kevesebb a forgalmunk. Talán a kertészkedési kedv összességében nem változott, de a járványtól való félelem és egyes háztartások anyagi bizonytalansága kihat ránk is.
HV: Mi okozza a legnagyobb gondot a jelenlegi helyzetben?
Boross Dávid: Mi attól tartunk, hogy szigorú kijárási tilalom lép életbe, vagy az üzleteink nem lehetnek nyitva. Ez esetben az értékesítésünk közel nullára csökken (a webes értékesítés 5-10 százalékot tesz ki), ami miatt csökkenteni kellene a béreken, kevesebb árut venni a szállítóktól, akik mind hazai termelők. A növénytermesztést pedig nem lehet "gombnyomással megállítani", így hatalmas kár érné a termelőket, tönkre is mehetnek. Az ágazatban több tízezer ember dolgozik, az ő megélhetésük és kertész generációk évtizedes munkája veszik kárba, ha az olyan kertészeti üzletek mint az Oázisok be kell zárjanak. A bizonytalanság a legnagyobb gond, nehéz így tervezni, hogy nem tudjuk a hétvégén mi lesz.
HV: Számítanak-e forgalomkiesésre?
Boross Dávid: Ha a jelenlegi kijárási korlátozás, rövidebb nyitva tartási idő hónapokig fennmarad, akkor 30-40 százalékos forgalom csökkenéssel sázmolunk év végéig. Ha netán be kell zárnunk, akkor nyilván az adott időszak teljesen kiesik, ebbe most bele se merünk gondolni.
HV: Milyen tervük van az elkövetkezendő hónapokra? Hogyan vészelik át ezt az időszakot? Szükség volt esetleg már most, drasztikus változtatásokra?
Boross Dávid: Több fejlesztést, beruházást le kellett állítani-halasztani, mert az Oázisnál úgy gondoljuk az emberi erőforrásunk a legnagyobb érték és mi mindenképp szeretnénk a munkatársainkat megtartani. Ez most a legfőbb törekvésünk. Amíg lehet működünk, megvesszük a termelőtől a növényeket, ha kell előre fizetünk, de működésben kell tartani a rendszert. Ha egy ilyen termelési-lánc szétesik, akkor évekbe telik újra kiépíteni.
Címlapkép: Getty Images