2020. május-júliusi időszak átlagában 4439 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma az előző háromhavi átlagos 4408,2 ezerről, azonban így is 79 ezerrel marad el az egy évvel ezelőttihez képest, ami már jelentős javulás az április-június között mért 103 erez fős csökkenéshez képest.
Egy év alatt az elsődleges munkaerőpiacon közel 34 ezerrel, a közfoglalkoztatásban 25 ezerrel, a hazai háztartások külföldön dolgozó tagjai körében pedig 20 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, így az elsődleges munkaerőpiacon jóval kisebb mértékben csökkent a foglalkoztatás.
A munkaerőpiac javulását a havi adatok még jobban megerősítik, mivel júliusban 4460 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma, ami mintegy 92 ezerrel magasabb az áprilisi 4368 ezer fős mélyponthoz képest. A foglalkoztatottak száma még mindig közel 65 ezer fővel marad el az egy évvel ezelőttihez képest, azonban már szignifikáns javulás az áprilisi 156 ezer fős visszaeséshez képest. A 10 évvel ezelőttihez képest azonban igen meredeken, 697 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma. A 20-64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 74,4% volt, ami alig marad el az EU által kitűzött 75%-tól.
A munkanélküliek száma (a magukat munkanélkülinek vallók, ami eltér a regisztrált munkanélküliek számától) 2020. május-júliusban 10 ezerrel 224 ezer főre emelkedett az előző háromhavi 214 ezerről, így jóval többen jelentek meg a munkaerőpiacon, amivel párhuzamosan 41 ezer fővel emelkedett a gazdaságilag aktívak, ill. csökkent az inaktívak száma. Az egy évvel ezelőttihez képest 66 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, így a munkanélküliségi ráta 3,4%-ról 4,8%-ra emelkedett. Júliusban azonban már 23 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma a júniusihoz képest, azonban így is 52 ezerrel magasabb az egy évvel ezelőttihez képest.
A gazdaság újranyitása, az egyes ágazatok élénkülése mellett a szezonális munkák és a kirobbanó belföldi turizmus is hozzájárulhatott a munkaerőpiac markáns fordulatához.
A hazai munkaerőpiac a vártnál sokkal kevésbé szenvedte meg a járvány negatív hatásait, amit részben a járvány előtti munkaerőhiányos gazdaság felszívó hatása, részben pedig a kormány bértámogatási, valamint munkahely teremtési programjai támogattak.
A támogatások kifutásával egyes érintett ágazatokban megszűnhetnek még munkahelyek, más ágazatok magához térése azonban tovább javíthatja a foglalkoztatást, így a következő hónapokban a foglalkozatottak száma fokozatosan tovább emelkedhet, míg a munkanélküliek száma csökkenhet, azonban a munkaerőpiac teljes helyreállása csak a jövő év második felére várható, mivel egyes, döntően az idegenforgalomhoz és rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások a vakcina tömeges alkalmazásáig nem jöhetnek helyre. A munkanélküliségi ráta az év végéig 4,1%-ra süllyedhet, így idén az átlagos munkanélküliség 4,2% lehet a tavalyi 3,4% után, míg jövőre 3,9%-ra csökkenhet.
Címlapkép: Getty Images