Júliusban 0,4%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom az előző havi visszaesések után, mivel már korlátozások nélkül lehetett vásárolni az üzletekben. Naptárhatással megtisztítva szintén 0,4%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,3%-kal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,4%-kal emelkedett, az üzemanyag-kiskereskedelemben ugyanakkor 7%-kal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Az üzemanyagkereskedések forgalmának visszaesését döntően a jóval alacsonyabb tranzit forgalom okozhatja.
Bővültek az eladások az iparcikk jellegű vegyes (5,6%), a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (4,7%), valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben (2,0%). A forgalom volumene csökkent a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk- (–4,5%), a bútor-, műszakicikk- (–14%), valamint a használtcikk-üzletekben (–19%). Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 6,8%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 20%-kal emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 2,5%-kal bővült az előző hónaphoz képest, míg 11%-kal bővült az áprilisi mélyponthoz képest. 2020. január–júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 1,1%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 27,2%-kal, 2010-hez képest 39,9%-kal emelkedett. A második negyedévben 4,1%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, azonban a második félévben már enyhe növekedést mutathat, így hozzájárul a gazdaság felpattanásához.
A következő hónapokban tovább javulhat a kiskereskedelmi forgalom. A forgalom növekedést támogatja, hogy egyre többen térnek vissza munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba, mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott fél millió forint jutalmat, júliustól 10%-kal emelkedett a pedagógusok, 30%-kal a szakiskolai oktatók, novemberben 20%-kal az egyészségügyi szakdolgozók bére.
Így a munkaerőpiac javulásával és a továbbra is dinamikus bérnövekedés (az első hat hónapban 9,9%-kal, júniusban 15,6%-kal nőttek a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bérei, míg 6,1%-kal a nettó reálbér) mellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható felfutásában, ez utóbbi egyes területeken kifejezetten látszik is.
Ezzel szemben a magasabb munkanélküliség, bércsökkentések, részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok, valamint az összeomló idegenforgalom hátráltatják a kilábalást. Idén 1,3-1,8%-kal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig bázishatások miatt is 6% feletti növekedésre számítunk. A járványhelyzet előtti szint elérése az idei év végén, a jövő év elején várható a kiskereskedelemben. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre várható.
Címlapkép: Getty Images