Egyre nagyobb gondot okoz a szakemberhiány a cipős szakmában, miközben az elmúlt években teljesen racionális méreteket öltött az utánpótlás igény. A megoldás nem egyszerű, hiszen egyrészt a képzés is iskolarendszerű oktatáshoz kötött, másrészt a dolgozó nők közül többen élnek a lehetőséggel és negyven éves munkaviszony után nyugdíjba mennek, harmadrészt pedig a fiatalok szívesebben választanak manapság úgynevezett „trendibb” szakmákat. Ezért gondolta újra a cipész, cipőkészítő és cipőjavító tanulók képzését a szigetvári Manifaktor Kft. Úgy döntöttek, hogy minden eszközzel megtalálják a megfelelő utánpótlást, miközben a szakmát is megpróbálják népszerűsíteni. A HelloVidék most Papp Juditot, a vállalkozás ügyvezetőjét kérdezte a lehetőségekről, irányokról és a cipős szakma rejtelmeiről.
Egyszerűen kiöregedik a cipős szakma. Ezzel a drámai mondattal kezdtük a témával kapcsolatos beszélgetést, de rögtön utána már érkeztek is a megoldási alternatívák. Mert bár a szakemberek tudják, hogy nem egyszerű megtalálni a megfelelő utánpótlást, az eszközökből még korántsem fogytak ki. Sőt, tanulóképzés rövid időn belül fontos részévé vált a szigetvári Manifaktor Kft. gyárának, ráadásul minden dolgozóra és a diákokra is kitűnő hatással volt.
Ez a fajta a képzés évtizedek óta megszűnt a középfokú intézményekben. A rendszerváltás után ugyanis úgy tűnt, hogy a munkaerőpiacon elegendő számú szakember van jelen, és nem az akkori döntéshozók nem érezték szükségét a további képzéseknek. Ám mára ezek az egykor lelkes és tehetséges szakemberek kiöregedtek, miközben kimaradt egy teljes generáció. A dolgot tovább nehezíti, hogy más okból is megcsappant a szakképzett munkaerő: a 8-10 éve elindult trend szerint a nők ugyanis negyven évnyi munkaviszony után nyugdíjba mennek, akik szintén kiesnek a termelésből
– mondta el a HelloVidék kérdésére Papp Judit ügyvezető.
A vállalkozás hosszú évek után kereste meg a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskolát. Feltették a kérdést, hogy partnerek lennének-e cipész, cipőkészítő és cipőjavító szakképzésben. A válasz természetesen igen volt. Ám míg évekkel ezelőtt, kezdetekben még sokan jelentkeztek a képzésre, ez a lelkesedés ma már kissé alábbhagyott. Pedig a szakmának Szigetváron komoly rangja van, főként a családi kötödések miatt.
Évente 10-14 fő indult egy osztályban, de a fluktuáció igen változónak bizonyult. Számunkra azonban nagyszerű hozadékot jelentett, hogy évente 3-4 ember be tudott ülni a távozó nyugdíjasok helyére. Ám a képzés és az érdeklődés is sokat változott az elmúlt időszakban. Jól látjuk, hogy vannak divatszakmák és divathullámok, amelyek egyre komolyabban határozzák meg a fiatalok pályaválasztását. Nem véletlen, hogy az utóbbi néhány évben már elég nehéz volt jelentkezőket találni, néhány diákkal pedig az oktatási intézmény sem tudja elindítani a képzést
– mutatott rá a szakember.
A vállalkozás akkor döntött úgy, hogy felveszi a versenyt a gyorsan változó trendekkel és létrehoztak egy saját, akkreditált tanműhelyet, ahol minden évfolyamos diákot gyakorlati képzésre tudnak már fogadni. Ahogy azt az ügyvezető elárulta, ez egyfajta szemléletváltást is hozott az életükbe: a dolgozók minden korábbinál szívesebben adták át a tudásukat és szakmai tapasztalataikat az utódaiknak, miközben a diákoknak szinte a második családjuk lett a cipőgyár. Emellett jó hatással bírt a szervezeti kultúrára is, hogy a generációk egymás mellett dolgoztak egy közös cél érdekében.
Folyamatosan igyekszünk népszerűsíteni a cipős szakmát, de egyre nehezebb a dolgunk. A munkafázisok egy jelentős része ugyanis betanított munka, ám más részeihez jelentős szaktudásra van szükség. Évről évre részt veszünk a kamara által szervezett nyílt napokon, folyamatosan kapcsolatban vagyunk az általános iskolákkal, megjelenünk az iskolák pályaválasztással kapcsolatos rendezvényein, de közben gyárlátogatásokat és interaktív foglalkozásokat szervezünk. Ilyenkor a tanműhelyünkbe is elvisszük a gyerekeket, ahol közvetlen közelről is megismerkedhetnek a szakma kreatív és izgalmakkal teli oldalával
– emelte ki Papp Judit, hozzátéve, hogy a cipőkészítés eddig nem került be sajnos a hiányszakmák közé, pedig az ezt választók számos plusz bevételre tehetnek szert, mert az ösztöndíjuk felett egyéb támogatásban is részesülnek.
A plusz támogatást ígérő hiányszakmákkal, illetve a sláger- vagy divatszakmákkal azért ennek ellenére is nehéz felvenni a versenyt. Papp Judit azonban elárulta, hogy az a diák, aki ügyes és jól végzi a munkáját a gyakorlati évei alatt, annak biztos állása van a szigetvári cipőgyárban. A vállalkozás a végzést követően biztos munkahelyet biztosít, miközben garantálja, hogy a dolgozók hónapról-hónapra, időben megkapják a fizetésüket, elszámolják a túlórájukat, de a cafetéria is szerves része a jövedelmüknek. A többi pedig csak a dolgozón múlik.
Új stratégiát kell kidolgoznunk ahhoz, hogy a szakember utánpótlásunk a jövőben is megoldott legyen, ezért az egyik ötletünk az, hogy szeretnénk elmozdulni a felnőttképzés irányába. Ehhez adott már a korszerűen felszerelt, univerzális tanműhelyünk is. Látjuk, hogy miután állandó a versenyfutás a szakképzés és a munkaerőpiac igényei között, ezért nekünk is sokkal rugalmasabban kell alkalmazkodnunk a piac elvárásaihoz
– zárta gondolatait a szigetvári szakember. A hozzájuk hasonló tanulóképzésre vállalkozó cégeknek ugyanis szó szerint a létfenntartás kérdése, hogy kinevelje a saját szakember-utánpótlását.
Címlapkép: Getty Images