Sok mindenre kell odafigyelni a munka-magánélet egyensúly elérése és a fenntartása érdekében. Az életünkben szüntelenül megjelenő új kihívások, az új koronavírus-járványhoz hasonló váratlan helyzetek, valamint a felgyorsult világ miatt azonban ez szinte lehetetlen küldetésnek bizonyul. Épp ezért szervezett a témában egy kétórás, gyakorlati workshopot a Pécsi Család- és KarrierPONT, ahol a munka és a magánélet összeegyeztetésében jelentkező, új trendeket vitatták meg a szakemberek és a résztvevők.
Megjelent egy eddig teljesen ismeretlen, új fogalom, az úgynevezett átszivárgás elmélet. Ennek az a lényege, hogy azért mosódik el a munka és magánélet egyensúlya, mert egyes szerepeket, egyes munkaköröket nem tudunk a maga valójában megélni, tehát azok átszivárognak egy másik szerepbe, munkakörbe. És miután az embereknek nincs ideje eközben a stresszkezelésre, ezért ezek a határelmosódások komoly belső konfliktust, ellentétes érzéseket okozhatnak. Állandóan váltogatnunk kell a szerepek között, ami kimozdít minket az egyensúlyi állapotunkból. Például ha otthon dolgozunk, de közben halljuk, hogy a gyermekünk hív minket, akkor máris váltanunk kell egy másik szerepre, ami korántsem ugyanazt követeli meg tőlem, mint a korábbi. Idő pedig nincs az átállásra
– mondta Svéda Dóra, a Coachingcentrum alapítója, humán erőforrás szakértő és coach a HelloVidék kérdésére.
A szakember szerint úgy a legkönnyebb megoldást találni, ha tudatosítjuk magunkban, hogy milyen szerepben vagyunk, de ez bizonyul gyakran a legnehezebb feladatnak. Az olyan, új helyzetek, mint például az új koronavírus-járvány vagy épp a munkakörök tartalmának megváltozása ugyanis teljesen új kihívások elé állított minket a mindennapokban.
Ezek az új munkakörök ráadásul nem is csak tartalmilag számítanak újnak, hanem átrendezték a munkavállalók elvárásait is. Míg korábban a munkáltatói érdekek határoztak meg mindent a munkavégzéssel kapcsolatban, ez a tendencia most jól láthatóan megfordult. Emiatt egyre több cég engedélyezi a home office-t, illetve az olyan plusz juttatásokat is, mint például a játszó- vagy a rekreációs szoba.
Azok a szerepek, amiket eddig a magánéletben éltünk meg, most már a munkahelyen is megjelennek. A privát szerepeink egyszerűen átszivárognak a munkahelyi környezetbe. A barátokkal való kapcsolattartás vagy épp a sport erre egy kitűnő példa, míg ez korábban elkülönült a munka világától, jelenleg már gyakran a munkahelyen keresünk társaságot, rekreációs lehetőséget. A kollégáknak megváltoznak a saját igényei is a privát szférában, ami elég komoly problémát okozhat akkor, ha valaki nem elég tudatos, és éppen ennek a tudatosságnak a kialakítása a mai kor egyik legnagyobb kihívása
– mutatott rá Svéda Dóra.
Ahogy az a workshopon is elhangzott, sokszor csak a „mikro” dolgokat látjuk, tehát azt, amit aktuálisan stresszként élünk meg. Ilyen, bizonyára mindenkinek ismerős probléma, ha nem tudunk eleget aludni, vagy ha egy szülő képtelen elegendő időt tölteni a gyermekével. Elsőre talán nem is gondolnánk, de döbbenetesen sok tényező hat a munka és a magánélet egyensúlyára. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idei kimutatása szerint jelenleg ezek a tényezők határozzák meg leginkább a munka-magánélet egyensúlyát:
- új munkaformák
- demográfia
- szociális háló
- képzési rendszerek
- munkahelyi környezet
- munkakörök tartalma (pozíció és képességek)
Svéda Dóra szerint a legfőbb probléma, hogy egyre nagyobb az a közös halmaz, ahol nem tudunk egyszerre két szerepben lenni, ami azonban komoly belső vívódást okoz. A különböző szerepeink ugyanis ellentétes viselkedési módokat kívánnak meg: a gyerekekkel nyugodtan és kedvesen kell beszélni, a munkában viszont a határozott és strukturált gondolkodásra van szükség. A figyelmet pedig gyakran képtelenség ennyire megosztani. Ez okozza a stresszt, ami akár komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, kihat az egész családi klímára
A lehetséges megoldások között ott van az energiamenedzsment, amivel minél hamarabb el kell kezdeni foglalkozni. Fel kell tenni a következő kérdéseket: hogyan tudom magam tehermentesíteni, hogyan tudok nemet mondani, minden feladatot magamnak kell-e végezni. A megfelelően kidolgozott válaszok után jöhetnek azok a megküzdési technikák, amelyek segítenek az előrelépésben. Azon túl, hogy figyelünk a szerepeinkre, megpróbálunk még inkább fókuszálni és tudatosan jelen lenni egy helyzetben. Megtervezzük az energiagazdálkodásunkat: kitaláljuk például, hogyan tudunk a 16 órás ébrenlétből egy teljes órát megtakarítani önmagunkra, amitől sokkal jobban fogjuk magunkat érezni
– magyarázta a lehetőségeket a szakember.
Hozzátette: mindenki életében akadnak érzelmi tabuk, érdemes ezeket is áttekinteni. Melyek azok az ismétlődő helyzetek, amiben benne ragadunk; mely tabuk és öntiltások befolyásolják a mindennapjainkat; mikor vannak azok a pillanatok, amikor van helye a dühnek és hogyan tudom kifejezni egy pozitív énüzenettel; muszáj-e mindig alkalmazkodni és megfelelni a társadalmi elvárásoknak?
Fel kell ismernünk az ismétlődő helyzeteket a munka-magánélet konfliktusos helyzeteiben. Készíthetünk például egy szereptérképet is: mikor vagyunk a megmentő, áldozat, vezér, örök panaszkodó, párkapcsolati partner, szülő, barát, stb. szerepben. Megnézzük, hogy melyik szerep az, ahol külső erőforrást be tudunk vonni és ki tudjuk számolni, hogy mennyi időt tudunk ezentúl önmagunkra fordítani. Egy energiatorta gyakorlattal tudatosíthatjuk azt is, hol kell az egyik tevékenységről a másikra átcsoportosítani energiákat. Ezekkel a technikákkal számos felismerést tehetünk
– hangsúlyozta Svéda Dóra.
A család és a munka összeegyeztetése a legtöbb ember életében tehát egyre nehezebb feladattá válik. Magunknak kell tehát meghatározni a szabályokat, és kikényszeríteni a határokat, amelyekhez ragaszkodunk.
Címlapkép: Getty Images