A devizahitelek bedőlése után, egy hasonló kataklizma elkerülésére vezette be (egyéb adósságfék-szabályok mellett) bő öt évvel ezelőtt a az MNB a jövedelemarányos törlesztési mutatót (JTM). Ez a százalékos arány azt szabályozza, hogy a havi keresetünknek legfeljebb mekkora részét költhetjük hiteltörlesztésre. Értelemszerűen a JTM kizárólag a hivatalosan bevallott jövelemünket nézi, így az, aki feketén jól keres, de minimálbérre van bejelentve, az nem sok hitelre jogosult.
A JTM egy összetett mutató, a jövedelmünk mértéke mellett függ a hitel típusától, illetve a futamidejétől is. Ha 500 ezer forintot alatt keresünk, akkor a 2020-ban érvényes JTM-korlát alapján a fizetésünk 50 százalékáig adósodhatunk el, amennyiben fogyasztási hitelt vennénk fel, vagy 10 évnél hosszabb futamidejű lakáshitelre lenne szükségünk. Ha viszont a fizetésünk meghaladja a félmillió forintot, akkor nagyobb kockázatot is bevállalhatunk, mind a fogyasztási hitelek, mind a 10 évnél hosszabb futamidejű jelzáloghitelek esetében fizetésünk 60%-át fordíthatjuk hiteltörlesztésre.
A JTM-szabály esetében minden meglévő hitelünk törlesztőrészletét számításba veszik. Az egyes JTM-szabályokat alábbi infografikánkban foglaltuk össze. A JTM-ről ugyanakkor nagyon fontos tudni, hogy nem egy állandó mutatóként kell rá tekinteni. Tavaly júliusban például a százalékos arányokat meghagyva felemelték a kezdettől fogva alkalmazott 400 ezres határt a ma is hatályos félmilliósra, amely a gyakorlatban azt jelentette, hogy többet kellett keresnie azoknak, akik a korábban ismert, megengedőbb kategória alapján szerettek volna hitelt felvenni.
Mivel az országos statisztikai adatok jól megmutatják, hogy egyes országrészekben mekkora az átlagkereset, ha ezt az adatsort rávetítjük az aktuális JTM-korlátra, kijön, hogy az ország egyes részein élők átlagosan mennyire tudnak eladósodni. Fontos hangsúlyozni, hogy természetesen mindenhol élnek a környékbeli átlagnál lényegesen jobban vagy rosszabbul keresők, de a területi átlag mégis elég plasztikusan szemlélteti az országrészek jellemző lehetőségei közti egyre nagyobb különbségeket.
Az országos adatok és a teljes cikk a Pénzcentrum oldalán olvasható.
Címlapkép: Getty Images