A koronavírus berobbanásakor pillanatok alatt több százezer ember veszítette el a munkáját és iparágak dőltek össze, akik mai napig próbálnak felállni a térdre kényszerülés után. A jelenlegi körülmények között nem könnyű az álláskeresés, főleg vidéken, mégsem reménytelen. A HelloVidék megkereste Fazekas Évát, a JobAngel blog gazdáját, hogy tanácsaival segítse az álláskeresőket és új lehetőségekre is felhívja a figyelmet.
Milyen lehetőségei vannak most egy álláskeresőnek?
Kétségbeesni nem szabad! Javaslom az álláskeresőnek, hogy kezdjen el kompetencia-alapon gondolkodni. Ne arra gondoljon, hogy eddig milyen munkát végzett, hanem arra, hogy mit tud, és ahhoz keressen munkát. Például: egy jelöltem eddig irodavezető volt egy nagy cégnél és intézte a cégvezető ügyes bajos dolgait, de leépítették. Végigvettük, hogy mihez ért, milyen feladatokat végzett a titkárságon és átnéztük, hogy melyek azok, amit külön is lehet végezni. Előző munkájában sokat foglalkozott mindenféle beszerzésekkel és az autóflotta ügyeivel, így pályáztunk beszerzői és autó flottával kapcsolatos állásokra is. Végül autóflotta menedzserként helyezkedett el egy cégnél.
Nagyon jól meg lehet élni nyelvtudásból, főleg vidéken, mert kevesebb a multinacionális vállalat, így az aktív nyelvtudás, mint követelmény, nem általános, hanem kiváltság, ha van.
Ahová viszont elengedhetetlen a nyelvtudás, ott az a személy, aki bármilyen munkára jelentkezik és semmi más relevanciát nem tud felmutatni, mint az erős nyelvtudását, szinte biztos lehet benne, hogy fel fogják venni. Majdnem minden mást meg lehet tanulni, kivéve a nyelvet, mert ahhoz évek kellenek. Alapvetően 3 féle munka létezik: a generalista, a specialista és a vezető. A generalistákra vonatkozik a kompetencia alapú gondolkodás leginkább, a specialista ért egy adott feladathoz annak szakmai mélységeiben, finomságaiban, azonban a vezetőnél szélesebb a paletta. Az egészet úgy kellene átgondolni, hogy a vidék nem azt jelenti, hogy 1 városból és környező településekből áll, vagy a kisfalvakból elérhető nagyvárosból. Gondolkodjunk home office-ban, legyen természetes, hogy van ilyen! Egy régi ügyfelem Kecskemét melletti faluból Budapestre dolgozott otthonról, havonta egyszer járt be a céghez, később már annyit sem, mégis folyamatosan dolgozik, pedig 2 éve nem volt bent személyesen.
Azoknál az álláshirdetéseknél, ahol szerepel a home office, mint lehetőség, akárhonnan, akárhova lehet jelentkezni. Kicsit mindenki gondolkodjon így és nyissa ki a lehetőségeit, de ne pánikoljon.
Hol érdemes állást keresni?
Kétfelé bontanám a választ, mert vannak a kékgalléros és fehérgalléros munkakörök. A kékgallérosoknak a Facebook, Jófogás, ismerősök, személyes jelentkezés egy cégnél lehetnek jó álláskeresési megoldások. Az ő munkájuk nem végezhető otthonról. Sokan kiestek a munkából a digitális oktatás miatt, de a cégek nehezen találnak a helyükre munkavállalókat, ezért érdemes bemenni vagy telefonon érdeklődni munkalehetőség felől. A kékgallérosok esetében, ha egy hirdető megoszt egy posztot, hogy munkásokat keres, akkor az ÉRDEKEL, mint egyszavas komment, nem elég. Ilyenkor a hirdetőnek írni kell egy Messenger üzenetet, hogy "Jó napot, érdekel a meghirdetett állás, jó vagyok valamiben, ami oda épp kell, vagy pl. a közelben lakom, jól bírom a több műszakos munkarendet stb.". Legalább 1 dolgot mondjon magáról, amiért megfelelő lesz a pozíció betöltésére.
Ellentétben a hiedelmekkel, nincs olyan, hogy kamuból meghirdetnek egy állást adatbegyűjtés miatt, mert a hirdetőnek az adat valamire kell, emiatt nem biztos, hogy rossz, ha a jelentkezőé ott van. Ha felhívja és olyan ajánlatot tesz, ami nem tetszik, nyugodtan lehet nemet mondani.
Az önéletrajz az álláskereső szórólapja, a saját reklámja. Minél többen látják annál jobb.
A fehérgallérosok elsősorban ne a Facebook-on keressenek munkát, de ha mégis ott, akkor speciális csoportokba lépjenek be pl. HR-esek menjenek a HR klubba, anyukák a Mommy Works-be. A lényeg, hogy találják meg a szakmájuknak megfelelő csoportokat és ott Ajánlom magam posztot írjanak, mely tartalmazza, hogy mihez értenek, milyen nyelvet beszélnek és hol és milyen feltételekkel (pl. részmunkaidő) vállalnak munkát. Vidéki munkavállalóként is nyugodtan írják ki, hogy hol laknak, de foglalják bele, hogy home office munkát vállalnak.
Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy nincs speciális tudásuk, de mindig is irodában dolgoztak valaki asszisztenseként, nekik a virtuális asszisztencia lehet jó lehetőség. Ők lépjenek be a Virtuális asszisztencia csoportokba tájékozódni. Ez a terület anyukáknak, adminisztrációból kiesetteknek nagyon jó lehetőség, bár nehézség, hogy sokszor vállalkozóként kell dolgozni.
A specialista és generalista munkavállalók nagyon profi Linkedin oldalt állítsanak össze és kapcsolják be az „open to work” kapcsolót, ezzel a a HR-esek látni fogják, hogy nyitott új lehetőségre. Fontos tudni, hogy ezt így csak a speciális Linkedin eléréssel rendelkező HR-esek látják, így megmarad az álláskeresésében a diszkréció. A Linkedin-nek van egy Jobs menüpontja, ott pedig a profiljának megfelelő állásokat fog ajánlani a rendszer akár nemzetközi szinteken. A Linkedin egy drága platform, így biztos, hogy aki ott hirdet, nemcsak azért teszi, hogy begyűjtse az adatokat.
A Covid okozta munkaerőpiaci változásokból a vidékiek milyen előnyt kovácsolhatnak?
Előnyt jelenthet, hogy a Covidban leginkább veszélyeztett idősebb munkavállalók közül aki tehette, elment nyugdíjba. Kiestek azok, akiknek különböző okok pl. idősgondozás miatt otthon kellett maradniuk, az ő helyükre be lehet jutni. Kicsit átalakultak a folyamatok, már nem minden helyhez kötött, aminek az eredménye, hogy kinyílt a világ. A digitális kultúrának muszáj terjednie, amelynek a Covid lett az egyetlen generátora. Évekig hangoztattuk a digitalizáció előnyeit, de most a szükség hozta, mint egyetlen megoldást, hogy a cégek működni tudjanak. Az a kisbolt, ahova eddig személyesen mentek be vásárolni, a Covid-ot követően netes rendelésben, házhozszállításban is gondolkodhatna, ha pl. lenne hozzá egy home office-ban dolgozó 4 órás munkaviszonyban egy anyuka, aki a webáruházát kezeli. Sajnos ezek a kisboltok sokszor inkább bezártak, de érdemes felkeresni és felajánlani a vállalkozónak ezt a lehetőséget. Ideális munka ez mindenkinek, aki otthonról akar dolgozni.
Nem szabad félni a vállalkozástól sem, mert a digitális világ megváltoztatta a munkavállalási konstrukciókat is. Fontos, hogy minden szabályt betartsunk, ezért folyamatosan egyeztetni kell egy könyvelővel. Ma már nem is annyira állást, hanem inkább munkát keresünk. Az, hogy milyen módon szerződünk le, már egy másik kérdés.
Hogyan lehet kitűnni egy önéletrajzzal a többi közül?
Specifikus legyen az önéletrajz. Tilos szavak: részvétel, együttműködés, közreműködés. Ezek annyira általánosak, hogy bárki beírhatja, és senki sem tudja, mit is jelentett az adott munka így napi szinten. A jó önéletrajz olyan, amit ha elolvasok, akkor el tudom képzelni a jelöltről, hogy reggel bement az irodába, megitta a kávéját és utána mit csinált egész nap. Amennyiben nem látom ezt a képet az önéletrajzból, akkor az az önéletrajz nem jó. Emellett a motivációs levél tilos szavai: sajnos, „még nem” és a kamatoztatom a tudásomat. A motivációs levél a szakmai jövő, az önéletrajz a szakmai múlt. A kettő együtt adja, hogy az álláskereső mit gondol magáról, mint szakemberről, vagy mint munkásról. Ez a szakmai identitás.
Mit érdemes most tanulni?
Mindenképpen nyelvet, elsőnek az angolt vagy a németet, másodiknak franciát vagy spanyolt érdemes tanulni. A nyelvtudás szintjét erősíteni kell, vért izzadva is. Egy nyelvet beszélő és egy nyelvet nem beszélő munkavállaló bérezése között nettó több 10 és 100.000 Ft-okban mérhető a fizetési különbség. Minden másra igaz, hogy ne tanuljon olyan dolgot, amit kemény munkával gyengéről közepes szintre tud fejleszteni. A közepes nem lesz elég egy álláshoz, és ha sok tanulással mégsem tud jobb lenni, akkor az nem neki való. Azt a tudását fejlessze, amiben már közepes szinten van és kemény munkával kiválóvá válhat. Ez mostmár inkább időbe, mint pénzbe kerül: rengeteg ingyenes tananyag található szinte bármire a neten.
Milyen különbségeket lát a fővárosi és a vidéki álláslehetőségek között?
Vidéken az ott jelen lévő cégek listája rövidebb, innentől fogva, ha ott hibázik, akkor nagyobb baj is lehet, könnyebben „híre megy”. Jobban fel kell készülni az interjúkra, nem lehet rögtönözni. Persze, segítség is lehet, hogy vidéken "mindenki ismer mindenkit", így lehetősége van a jelöltnek utánakérdezni ismerősi körében, hogy milyen fontos szempontok, értékrendek vannak a cégnél. Lehet, hogy az adott cégnek nem fontos, hogy reggel 9-kor mindenki bent legyen a cégnél, hanem inkább az, hogy a nap végére a feladatok el legyenek végezve. A begyűjtött információk alapján fel lehet építeni, hogy mit és hogyan fog mondani állásinterjún, amivel biztosan be fog találni, hiszen azok a dolgok fontosak a vállalkozásnak. Ne érveljen olyannal, ami náluk nem fontos, mert lehet kiüti magát az állás elnyeréséből.
Mit tanácsol, hogyan készüljenek állásinterjúra?
Én a 3 lapos technikát alkalmazom, amit nekem is tanítottak, amikor először kerestem állást. Fogjon 3 lapot, az egyikre írja fel amit a cégről tud, a másikra az állás betöltéséhez szükséges elvárásokat, a harmadik lapra pedig azt, hogy ez a kettő hogyan passzol a személyiségéhez. Ez a harmadik lap lesz a legfontosabb. Nem az a fontos, hogy milyen információk vannak a honlapon, mert a személyiségből fakad, mit tart fontosnak mindabból, amit a cégről tud. Ha saját, a cég és pozíció kapcsolatát jól be tudja mutatni, akkor szinte biztosan elnyerte az állást.
Milyen más tanácsokkal látná el a jelöltet az állásinterjú előtt?
Dobja félre az előítéleteit! Pl. ha egyszer régen valahol már hibázott, soha ne feltételezze, hogy az a másik még emlékszik a sérelmeire. Legyen rugalmas. Az, hogy „én bármit megtanulok” vagy „megcsinálok bármit”, nem rugalmasság. Nyilván lehet ilyet mondani, ha hajlandó tanulni és lesznek olyan helyzetek, amikor tényleg új ismereteket kell szereznie, de alapvetően már tudja, amit kell. Az „én bármit megcsinálok” üzenet azt hozza magával, hogy akkor bizony tényleg meg kell csinálnia mindent, amit mondanak. A gond csak az, hogy ezzel túlterhelik és folyamatosan túlórázni fog. Még egy ilyen veszélyes pont a problémamegoldás. Biztos lehet benne, ha azzal hirdeti magát, hogy problémamegoldó, akkor nem munkát, hanem problémákat fog kapni.
Kell a problémamegoldás, mint készség, de alapvetően sokkal jobban kell az, hogy a napi munkában jól tudjon dolgozni. Ezt a kifejezést törölje is ki a szótárából, helyette inkább mondja azt, hogy olyan környezetet teremt, hogy ne legyen stressz, mert úgy szeret és tud hatékonyan dolgozni.
Címlapkép: Getty Images