Újabb fordulópontjához érkeztek a tárgyalások a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma között a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről - tudta meg a Világgazdaság.
Körvonalazódni látszik a kompromisszumos megoldás:
Elmozdultak a szakszervetek a korábbi, 10 százalékos követelésüktől, a továbbiakban 7,5 százalékos minimálbér-emelést szeretnének a jövő évre elérni
– nyilatkozta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Nem hagyhatók figyelmen kívül a járvány hatásai
Azonban, ha a kormány csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2 százalékkal – ahogyan a korábbi megállapodásban vállalta –, akkor megadnák az inflációval azonos mértékű béremelést
- hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.
A kiskereskedelmi érdekképviseleti szövetség vezetője kifogásolta, hogy semmilyen jelzést nem kaptak a kormány terveiről, emiatt tovább fokozódik a bizonytalanság, és a vállalkozások nagy részének még iránymutatást sem tudnak adni, hogy jövőre milyen kötelező bérekkel kalkuláljanak.
A munkaadói oldal abban bízik, hogy ha csökken az adó, akkor arra már januárban sor kerül
Kordás László arra a kérdésre, hogy elégedettek lennének-e kisebb, 4-5 százalékos minimálbér-emeléssel, úgy válaszolt, hogy biztosan nem.
Az MNB jövőre 6,6‑7,1 százalékos átlagos bérkiáramlással számol, ez pedig igazolja, hogy bőven 5 százalék fölötti minimálbér-emelés lenne indokolt. A szakszervezeti vezető amellett érvelt, hogy a kormánynak fontolóra kellene vennie az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését. Szerinte ami így kiesik a foglalkoztatási alapból, azt pótolni lehetne uniós forrásból.
- hívta fel a figyelmet Kordás László, aki szerint direktben kellene a munkavállalók terheit csökkenteni, az pedig ott maradna a nettó fizetésben. Így a munkaadók 3 százalékos ajánlata és az 1,5 százalékos járulék elengedése együtt már közel lenne ahhoz, amit célként tűztek ki.
Címlapkép: Getty Images