HelloVidék: Milyen a munkaerőpiaci helyzet Geszten és környékén?
Brandt Krisztián: A település Nagyszalontától történő trianoni elszakítását követően a gazdasági fejlődés is megszakadt és folyamatosan elsorvadt. A helyi mezőgazdasági termelő szövetkezet széthullása - amely közel 40 családnak biztosított megélhetést - csak tovább tetézte az amúgy is magas munkanélküliséget. Az ország egyik leghátrányosabb kistérségében helyezkedünk el, így nemhogy Geszten, de a környező településeken sem állnak rendelkezésre azok a piaci szereplők, akik javítani tudnának a térség munkaerő-piaci helyzetén. Így a legtöbbek számára az elvándorlás vagy a napi 100-150 km ingázás marad az egyetlen megoldás. Nagy reményeket fűzünk a településünkön végbemenő „Tisza-kastély rekonstrukciója” tárgyú nemzetgazdaságilag kiemelt beruházáshoz, amely egy-kettőre megoldhatja számos munkaerő-piaci problémáját a településnek.
Milyen Geszt lakosságának átlagéletkora?
A település az elmúlt száz évben elveszítette lakosságának kétharmad részét. A munkanélküliség és a lehetőségek hiánya miatt a fiatal korosztály elvándorlása állandó, így a helyben maradó lakosság elöregedése folyamatos. Az utóbbi évek kormányzati politikájának következtében ugyan nőtt a gyermekvállalási kedv, de ezt a tendenciát sajnos hosszabb távon nem változtatják meg ezen intézkedések.
Közfoglalkoztatással közel 60 embernek tudnak állást biztosítani. Jellemzően milyen korosztályról beszélünk? A nemek tekintetében van differencia, kiknek nehezebb munkához jutniuk?
Településünkön az Önkormányzati Hivatal számít a legnagyobb foglalkoztatónak. Az állandó munkahelyek hiánya minden személyt egyformán súlyt, így a jelentkezők összetétele is vegyes képet fest. A legnagyobb számban a középkorúak fordulnak meg a közfoglalkoztatottak között, de a 16-18 éves iskolaelhagyó és pályakezdő fiatalok ugyanúgy megtalálhatóak a jelentkezők névsorában, mint a 3-4 évvel a nyugdíjkorhatár előtt álló idősebbnek mondható korosztály. Közfoglalkoztatás esetén a nemek arányában az utóbbi években a nők felé billen a mérleg nyelve, amely köszönhető annak is, hogy a munkaképes férfi lakosság a mezőgazdasági idénymunkákat jobban ki tudja használni, illetve az építőipar is jelentős munkaerőt szívott fel az elmúlt időszakban.
Korábban annak adott hangot, hogy nagyon sikeresek a településen futó közfoglalkoztatási programok. Kérem, beszéljen ezekről bővebben!
2017-ben településünk közfoglalkoztatási programja sikere miatt országos elismerésben részesült a Belügyminisztérium jóvoltából. Ugyanakkor az állattartási programunk révén az elhibázott döntések és a megfelelő szakértelem hiánya miatt tetemes jelentőségű adósságállomány került felhalmozásra a 2019-es évben, mely nehéz anyagi helyzetbe hozta az önkormányzat működését. A 2020-as évben új célokat fogalmaztunk meg és új alapokra állítottuk közfoglalkoztatási programunkat.
Megtartottuk a sikeres tevékenységeinket, mint a varroda – amely egyértelműen sikertörténetünk -, a település közterületeinek és útjainak karbantartását, az illegálisan lerakott hulladék felszámolását, az ajándéktárgyak és a házi tészta készítését vagy a bio-tüzelőanyag előállítását. A juhtartás kivételével kivezettük az állattartást a programjaink közül, de nem vetettük el véglegesen ezt a lehetőséget sem. Mezőgazdasági tevékenységünk során gabonanövényeket termelünk, melyből – a saját felhasználáson túli értékesítéssel – jelentős bevételekre tettünk szert az ide évben.
Az önkormányzati tulajdonban lévő telkeken gyümölcsös kertek kerültek kialakításra, a fóliasátrak segítségével pedig konyhakerti növénytermesztést is végzünk, amely nagy népszerűségnek örvend a lakosság körében. A zöldségeket, gyümölcsöket a községi konyhánk által a közétkeztetésbe forgatjuk vissza, a „feleslegből” pedig aszalással, tartósítással és savanyítással kész termékek kerülnek előállításra és értékesítésre, illetve segélyként történő kiosztásra a rászoruló személyek között. További terveink között szerepel a lekvárfőzés, a gyógynövénytermesztés és egy tradicionális magyar jószágokból álló „jószágudvar” kialakítása is.
Ön szerint minek köszönhető, hogy mind Geszt, mind a környező települések lakói körében ekkora érdeklődésnek örvendenek az önök által készített termékek, az úgynevezett gesztikumok?
A gesztikumok előállításában csakis olyan geszti emberek vesznek részt, akik 10-20 év óta a jól bevált szokások szerint a saját háztartásukban is sikeresen alkalmazzák ezeket a módszereket, így mára már a „legfelső szinten művelik ezt a tevékenységet”.
Úgy gondolom, hogy a siker kulcsa a tapasztalat és a szakértelem rendelkezésre állása és a közös gondolkodás megléte.
Termékeink nagy része kézzel készül, jó minőségű alapanyagokból. Így például varrodánk termékei minőségben és ráfordított költségben is megelőzik az egyéb hasonló árukat. Élelmiszereink a vetőmagok elültetésétől egészen a tartósításig, savanyításig szintén kétkezi munka révén, környezet- és emberbarát módon kerülnek feldolgozásra. Ez a szemlélet ismételten kezd elterjedni a magyar emberek között, így nagy valószínűség szerint ez is szerepet játszik gesztikumaink népszerűségében.
Mely munkájukra a legbüszkébbek? Van olyan közülük, amitől azt várják, hogy segít akár turisztikai, akár gasztronómiai téren felemelni a települést?
Varrodánk lehetőségeit és kapacitását szinte meghazudtolva évről évre erején felül teljesít. Megrendelései Békés megye egész területéről érkeznek be, és munkatársaim a legnagyobb odafigyeléssel igyekeznek kielégíteni minden vevő igényét. Noha egy-két megrendelés már-már ipari mennyiséget tesz ki, tisztában vagyunk a korlátainkkal.
Tervezzük egy önkormányzati mintabolt kialakítását, ahol a közfoglalkoztatásban és a helyi termelők által megtermelt javak felhasználásával egy olyan „gasztronómiai minipontot” alakítunk ki, ahol a helyi alapanyagokon kívül megjelennek olyan termékek, mint a falusi birkapörkölt, a töltött káposzta, a házikolbász, a disznótoros ételek, a pirospaprika, a szilvapálinka vagy a szilvalekvár és a gyümölcsszörpök.
A közfoglalkoztatást mennyire tudják biztosítani most, a járványhelyzet idején?
A közfoglalkoztatás jelenleg is „zavartalanul” működik, mivel a résztvevők nagy része szabad levegőn végzi munkáját, a melegedő-pihenőben történt időtöltés biztosítására időbeosztást készítettünk számukra. A „brigádvezetők” révén kommunikálunk egymással, így is csökkentve a megbetegedés veszélyét. Eddigiekben a betegség nagyrészt elkerülte a település lakosait, így nem volt szükség radikális intézkedések meghozatalára. Bízunk benne, hogy az alapvető higiénia feltételek biztosításával és az alapvető szabályok betartásával nem kerül sor a program korlátozására, esetlegesen felfüggesztésére.
Nyithat-e új távlatokat a település életében a közfoglalkoztatás? Lehet-e rá jövőt építeni akár helyi vállalkozások révén?
A településfejlesztési koncepciónk tervezésekor és összeállításakor nagy szerepet kapott a közfoglalkoztatás léte és a rendelkezésre álló munkaerő ténye. Akár a mai világban hiánynak számító szakképzett munkaerő „kinevelése”, akár a gasztroturizmus lehetőségének kihasználása kitörési pontot jelenthet a település életében. Mivel a közfoglalkoztatás csak ideiglenes foglalkoztatási forma, így előfordul, hogyha valaki „kiesik belőle”, azt a személyt megkeresi egy települési vagy környékbeli vállalkozás és a tapasztalataira való tekintettel alkalmazza őt.
Mik a jövőbeli céljaik, amiket belátható időn belül meg tudnak majd valósítani?
Sajnos a szakképzett munkaerő hiánya és az alacsony közfoglalkoztatási bérek miatt csak alapvető, de a település és a közösség számára kisebb programokat tervezünk. Vidéki emberek révén az állattenyésztésben és a növénytermesztésben sokan jártasak, így a fő csapásirányunkat ezek a tevékenységek teszik ki. A településen számos gazdátlan és elhanyagolt ingatlak található, ezek állapotát is rendezni kívánjuk.
Szeretnénk a lehető legnagyobb mértékben megoldani a közétkeztetés helyi termékekkel történő ellátását, amely nagyon jó úton halad. Továbbá, ha lehetőség nyílik rá, minél több alkalommal fogjuk természetbeni juttatásokkal támogatni a település lakosságát.
Címlapkép: Getty Images