Ahogyan korábban a Pénzcentrum beszámolt róla, az Eurostat friss statisztikái szerint a 65 év feletti korosztályban 39,5 százalék él az igényeit meghaladó méretű ingatlanokban Magyarországon. Ez akár jelenthet jót, jólétet is, valaki megteheti, hogy több szobát tartson fent, mint amire szüksége van: plusz vendégszobát, dolgozószobát, műhelyt, stb. Viszont a kifejezetten alacsony jövedelmű idősek között, akiknek a havi járandósága nem éri el a medián kereset 60 százalékát, az arány hasonlóképp magas: 33,2 százalék - ennyien laknak a szükségesnél nagyobb ingatlanban.
Tehát az alacsony jövedelmű 65 év felettiek egyharmadának kisebbre kellene cserélni az ingatlanát, ezzel szabadítva fel az ingatlanvagyona egy részét, és csökkenteni kiadásait. A legjellemzőbb, hogy a szülők egy többgenerációs házban maradnak magukra, miután a gyerekeik külön útra léptek. Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint is nagyjából ez a piacon megjelenő, többgenerációs ingatlanok előélete.
Mivel hosszú évek óta nem nagyon építenek többgenerációs házakat, a piacon megjelenő ilyen típusú ingatlanok előélete jellemzően az, hogy a gyerekek kirepültek, az idősebb szülők egyedül maradtak a nagy házakban, amelyeket eladásra kínáltak, vagy pedig az örökösök értékesítik azokat. Ha a helyi építési szabályzat (HÉSZ) megengedi a több lakóegység kialakítását az adott telken, a nagy házakból több lakás kerülhet kialakításra, melyek albetétesítés után külön értékesíthetők. Sajnos ritka az a terület, ahol a HÉSZ ezt lehetővé teszi
- írták a Pénzcentrum megkeresésére.
Ennek kapcsán arról is beszámoltak, hogy a többgenerációs családi házak jelenleg nem tartoznak a kedvelt ingatlan típusok közé. Az elmúlt 10 évben már nem volt jellemző az igény több generáció összeköltözésére, illetve az erre az ingatlantípusra jellemző építési technológia mára elavultnak számít.
A többgenerációs házak piacképességére jellemző, hogy az ingatlan.com adatai szerint a több mint 60 ezer eladó ház hirdetéséből mindössze 2469 esetében jelezték a hirdetők, hogy többgenerációs az ingatlan, ami 4 százaléknak felel meg - ismertette Balogh László. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője hozzátette, hogy a jelenleg eladó többgenerációs ingatlanok egy jelentős részére az is jellemző, hogy nem eleve többgenerációsnak "indult" maga a ház, sok esetben hozzáépítéssel bővítették ki ezeket a házakat.
Ez viszont általában azzal jár együtt, hogy a belső elrendezésben kompromisszumot kell kötnie a vevőknek, akiknek a legtöbb esetben amúgy sem lenne szükségük ekkora ingatlanra. Ez mindenképp megnehezíti az eladásukat.
- tette hozzá Balogh László.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható.
Címlapkép: Getty Images