A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem csak arról vezet nyilvántartást, hogy adott évben mennyivel drágultak a fogyasztói árak, vagy külön az élelmiszerárak. Aszerint, hogy egyes lakossági rétegeknek mi jellemző a fogyasztási szokásaira, külön méri hogyan hat az infláció például a nyugdíjasokra, az alacsony, magas, vagy közepes jövedelműekre, valamint a három vagy több gyermeket nevelőkre. Ebből láthatjuk, melyek azok a csoportok, akiket különösen hátrányosan érintett a múlt évi élelmiszerár-drágulás, amíg például más rétegek jól jártak az üzemanyagárak csökkenésével - írja a Pénzcentrum.
Az év eleji inflációs jelentés szerint az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben: az élelmiszereké 4,9 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,8 százalékkal (ezen belül a dohányáruk 14,4 százalékkal) drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 2,8 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 4,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Így
a statisztikai hivatal 3,3 százalékos inflációt állapított meg a 2020-as évre.
Ehhez az összes háztartást vették figyelembe, és az összes fogyasztási cikket, amiben benne voltak azok a tartós cikkek is például, amelyeknek jelentősen zuhant az ára. Viszont a nyugdíjasok és alacsony jövedelmű háztartások 3,8 százalékos dárgulást tapasztalhattak a hivatal adatai szerint, míg a magas jövedelmű háztartások 3,1 százalékot. A teljes éves inflációs adatokat nézve tehát, egyes társadalmi rétegek között fél százalékpontot meghaladó különbségek is lehetnek.
Az élelmiszer árak esetében még nagyobb eltéréseket láthatunk: az éves drágulás mértékét ennél a termékcsoportnál már 7,2 százalékban állapította meg egész évre a KSH - ez 2019-ben még 5,4 százalék volt. A nyugdíjasok viszont 7,5 százalékos, a három vagy több gyermeket nevelők 7,1 százalékos áremelkedéssel néztek szembe. Az alacsony jövedelműekre mégis 6,8%, a magyas jövedelműekre 7,4% vonatkozott. Ez az élelmiszerfogyasztási szokások eltéréseiből fakadhat.
<
A grafikonról látható, hogy 2019-ben az áremelkedést az alacsony jövedelmű háztartások (3,9%) még a nyugdíjasoknál (3,5%) is jobban megérezték. A 2020-as évben azonban már mindkét réteg 3,8 százalékos inflációt érzékelhetett éves szinten. Az is leolvasható: amíg 2019-ben az élelmiszer áremelkedés nagyjából egyformán érintette az egyes rétegeket (5,3-5,5%), addig 2020-ban már nagyobb különbségek mutatkoztak (6,8-7,5%).
Az első hullám alatt volt a legsúlyosabb az infláció
Igazán nagy eltéréseket akkor láthatunk az egyes rétegek között abban, mennyire vannak kitéve az árdrágulásnak, ha havi bontásban is megvizsgáljuk a 2020-as - inflációs szempontból is rendkívüli - évet. Ha minden fogyasztási cikk árváltozását nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a nyugdíjasok által tapasztalt infláció a járvány kezdete óta jóval a összlakosságra vonatkozó felett, míg az aktív háztartások által tapaszható értékek valamivel alatta mozognak. Az alacsony jövedelműek figyasztói árindexe szintén magasabb, míg a magas jövedelműeké jóval alacsonyabb - és a kilengések tavasszal voltak a legnagyobbak.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható.
Címlapkép: Getty Images