Az elmúlt 5-10 év a fejlődés időszaka volt, pozitív időszakot tudhat maga mögött a magyar bútorgyártás Cselényi Krisztina szerint.
Mindenképpen vitte magával az ágazatot a növekvő lakásépítési kedv, de az is, hogy egyre több étterem, vendéglő nyílt. Sőt még az airbnb láz is pozitív hatással volt az iparágunkra. Ugyan, a bútoripar kisebb és nagyobb üzemekből áll, de azt gondolom, hogy minden méretű üzem profitált az elmúlt évek gazdasági növekedéséből
- idézi fel az elmúlt év tapasztalatait a tanácsadó.
Mint mondja, mivel ez a növekedés nem csak Magyarországra volt igaz, hanem Nyugat-Európára is, ezért a magyar export is nőni tudott. Hozzátette, egyre több magyar üzem gyárt megfelelő minőségű, ár-érték arányban versenyképes terméket.
Ugyan azt gondolhatnánk, hogy a készbútorpiac a nagy külföldi cégeknek kedvez, az egyedi, személyre szabott gyártás viszont a magyar vállalkozások malmára hajtja a vizet. A szakember szerint ezen a területen még mindig előnyben vannak a magyar gyártók a külföldiekkel szemben.
Úgy tudnám ezt megfogalmazni, hogy van a méretes szabóság és a konfekció. A méretes szabóság az jelen helyzetben a kisüzemeket jelenti. A kisüzemek, általában személyre szabott bútorgyártással foglalkoznak. Például, ha valaki konyhabútort rendel, amit méretre kell elkészíteni. Ilyenkor mindig a személyes igényeket kell kielégíteni. Ebben a nagy, külföldi bútoráruházak, csak kompromisszumokkal tudnak részt venni. Hiszen gondoljunk csak bele, amikor egy adott helyünk van, adott méretekkel, oda nem mindig illenek be a szabványméretű, átlagos paraméterekkel rendelkező bútorok. Ezzel szemben, ha kihívunk egy asztalost, az az adott méretre szabott bútort tud készíteni számunkra
- magyarázza a szakember.
Mint mondja, egy másik jó példa a hazai üzemek munkájának kelendőségére a vendéglátóhelyek, panziók és szállodai bútorok mellett a bankok, irodaházak, közintézmények, színházak, múzeumok közösségi terei. Hiszen ezek megint csak nem a konfekcióbútorokkal kerülnek berendezésre.
Tehát a személyre szabott bútorok, belsőépítészet azok, amiben a magyar kkv-k versenyképesek.
- teszi hozzá, majd megjegyzi, vannak azonban Magyarországon is sorozatgyártásra szakosodott cégek is, legtöbb a kárpitos bútor, ülőbútor szegmensben.
Ezekben az üzemekben 50 és 250 fő közötti a munkavállalói létszám. Termékeiket pedig nem csak itthon, hanem külföldön is értékesítik. Az viszont, hogy mi lesz slágertermék, milyen termékekkel lehet nagyobb nyereséget elérni a bútoriparban elég összetett és sok dologtól függ.
A termék nincs összefüggésben a nyereségességgel
- jelenti ki Cselényi Krisztina.
A nyereségesség nem feltétlenül termékhez kötött, hanem inkább a vállalkozás struktúrájához,vállalti kultúrájához. Például, hogy mennyire gazdaságosan tud termelni, milyen gépparkkal rendelkezik, illetve leginkább attól, hogy a vállalat mennyire jól szervezett.
- teszi hozzá.
A szakember szerint az, hogy milyen termék megy jól, az nem attól függ, hogy az asztalos mit reklámoz, hanem, hogy a piac milyen igényeket kreál. Jól mutatja ezt, a koronavírus-járvány okozta állapot is. Mint mondja, rengetegen szorultak arra, hogy home office-ban dolgozzanak a korlátozások alatt.
Tehát a pandémia generált keresletet, az íróasztal és az otthoni munkát segítő bútorok iránt. De ugyan ez mondható el a kültéri bútorokról is, hiszen aki otthon maradt, mindenki az udvarát, kertjét, erkélyét rendezte be. Szintén hasonló példa a konyha, hogy nagyon sokan kezdtek el otthon főzni, sokaknak át kellett alakítani a konyhát, hogy a gyerek tanulni tudjon, a szülő viszont főzni tudjon, esetleg home office-ból dolgozni tudjon így lecserélték a konyhabútort is. Az is fokozza a vásárlást, hogy támogatást kapnak a családok a felújításokra, sokak számára elérhető volt a csok.
- magyarázza a tanácsadó, majd kiemelte azt is, egész Európában a konyhabútor volt slágertermék, 15 százalékos eladási növekedéssel.
A koronavírus-járvány természetesen ebben az ágazatban is okoz nehézségeket, főként az alapanyag beszerzésében voltak és vannak fennakadások a vírushelyzet alatt. A pandémia miatt az alapanyagárak borzasztóan megdrágultak 30-70 százalékal emelkedtek, és vannak olyan alapanyagok, amiknek a folyamatos ellátása is akadozik. Nagyon kevés a bútoriparban a magyar alapanyag. A magyar faipar alapvetően alapanyagból beszerzőnek, tehát importőrnek számít. Így a forint árfolyam gyengülése sem segítette a vállalatokat, akik itthon adnak el és külföldről származó alapanyagból dolgoznak. A legtöbb alapanyag Kínából érkezik, így ebben is vannak nehézségek. Mégis, voltak pozitív történések, amik mentőövet dobtak a vállalkozások, cégek számára. Mégis a legnagyobb kihívást, - emberi, munkaszervezés és gazdasági oldalon is - a megbetegedések okozzák. Munkaidő kieséssel, a termelés leállásával kell az üzemelnek megküzdeniük nap mint nap.
- vázolta a pandémia által kialakult helyzetet a tanácsadó.
Ahogy azt említette, a lakásfelújítások nem apadtak el a járvány kitörése óta, sőt, ezt a kedvet az állami támogatások is csak felfelé tornázták. Ezért most biztosan várni kell egy-egy jó asztalosra, mert nagyon-nagy az igény a szakemberek munkájára. De attól nem kell tartani, hogy nem lesz, aki elvégezze a szükséges munkákat. Az asztalosok olyan jól kiépített hálózattal bírnak, mint az egyház, hiszen majd minden településen a templom és a kocsma mellett találunk asztalos műhelyt is.
Országszerte zajlanak képzések, a pályát választók száma nő, de még így is hiányszakmának számít az asztalos és a kárpitos is.
- mondja Cselényi Krisztina, majd hozzáteszi, aki ezt a szakmát választja, az legalább négy évet tanul, hiszen így már kitanulja a mesterség alapjait, a hagyományos technológiát. Aki maga akar bútorokat tervezni, kivitelezni, modern CNC gépeket vezérelni, annak érdemes technikusi végzettséget szerezni.
Úgy gondolom, nem indul rossz lehetőségekkel, aki asztalosnak készül. A díszlettervezőtől, a bútorgyártón át, belsőépítészetig hihetetlenül sokféle dolgot lehet csinálni. Nem beszélve arról, hogy nem csak a kézművesség irányába lehet elindulni, hanem a számítógépes tervezés vonalán is lehet munkálkodni. Az ipar 4.0 elérte a faipart. Ma a tervező képzeletében megszületett termék átvihető a gyártástervezésen át a gépi megmunkálásig. Ez vonzó lehet minden olyan fiatal számára, aki szeretne a virtuális térből kilépve teremteni és a valóságban is megszülető, kézzelfogható dolgok birodalmában élni. Miközben a számítógépével dolgozik
- emelte ki a szakember.
Kiemelte azt is, hogy a faipar, rendkívül sikeresen vett részt az elmúlt évek EU-s és hazai pályázatain. Az elnyert összegekből gépbeszerzések, telephelyfejlesztések, integrált vállaltirányítási rendszerek valósultak meg és járulnak hozzá ahhoz, hogy az ágazat fejlődjön. Beruházások tekintetében kitért arra is, hogy 4000 kis és középüzemről van szó.
Én úgy gondolom, hogy legalább ezer üzemben zajlott le a közelmúltban beruházás és fejlesztés. Mérettől függően, 5- től akár a 500 milliós beruházásokig, de mindenki az ipar 4.0 technológia felé halad. Tapasztalható, hogy a kézi irányítású műhelyekből lassan kisüzemi termelés jött létre. Az ágazatban egy modernizációs folyamatnak vagyunk a szemtanúi. Ez a folyamat nem mond ellen a kézműves hagyományoknak, csak követi a világ fejlődését és átalakulását
- tette hozzá a szakértő.
Címlapkép: Getty Images