Megkerestük a pécsi Bau Innotech Kft-nél Schmidt Csaba Ügyvezetőt, hogy ossza meg velünk gondolatait. Számukra jelenleg építőipari vállalkozásként a legnagyobb nehézség a megfelelő munkaerő megtalálása. A megnövekedett megrendeléseket csak a létszám növelésével tudják kiszolgálni, viszont képzett, tapasztalattal rendelkező, józan életvitelű szakemberből már egyre kevesebbet lehet találni. Mint mondja, jelentős nehézséget okoz az építőanyagok gyors és jelentős drágulása. Van olyan anyag, amely egy év alatt 30-40%-ot drágult. Sőt a vasanyagok és műanyagtermékek ára havonta is jelentősen változik.
A munkabérek felzárkózását is be kell kalkulálni a munkadíjakba, hiszen a nehezen megtalált, jó munkaerőt elsősorban anyagilag lehet motiválni - tette hozzá Schmidt Csaba. Hozzátette: egy képesítés nélküli segédmunkás is havi szinten hazavisz 350 ezer forint nettó fizetést. Ez a munkáltatónak 620 ezer forint bérköltséget jelent a járulékokkal együtt. Egy 10 fős csapat havonta így 6,2 millió forintba kerül, ami éves szinten közel 75 millió forint.
Schmidt Csaba szerint a cég folyamatos fenntartása komoly kihívást jelent, hiszen hónapokra, fél évekre előre kell tudni tervezni a projekteket, hogy a dolgozóknak és családjaiknak stabil megélhetést tudjanak biztosítani. A napi bejelentéssel, vagy feketén foglalkoztató „építőipari próbálkozók” emiatt alá tudnak ígérni a korrekt, stabil csapattal, jó minőségben dolgozó cégeknek.
Pécsi kivitelező vállalkozásként a legszembetűnőbb különbség egy budapesti vállalkozóhoz képest a munkadíjak - vélekedett Schmidt Csaba. Mint mondja, a vidéki árak jelentősen alacsonyabbak voltak eddig is, viszont a jelenlegi drasztikus áremelések ezt az ollót még nagyobbra nyitották. Míg pár éve egy homlokzati hőszigetelés munkadíja a cégüknél 3500 Ft/m2 volt, addig most 6000 Ft/m2 alatt már nehezen oldható meg. Ugyanez Budapesten 11-13 ezer Ft/m2 áron is elfogadott.
Az ügyfelek nehezen tudnak lépést tartani az építőipari árak változásaival és ledöbbennek egy-egy nagyobb projekt bekerülési költségein. Nehezen kezelhető helyzeteket hoz, amikor az ügyfelek az árajánlatokat felületesen hasonlítják össze. Például, ha egy kisvállalkozó egy elnagyoltan számolt ajánlatot ad át, az apróbbnak vélt tételeket majd utólag, pluszmunkaként kéri el. Ezzel szemben a cégük által kiadott ajánlata tartalmaz minden szükséges tételt. Ha csak az ajánlat végösszegét hasonlítják össze, akkor jelentős különbségek is lehetnek. Minden esetben részletes és tételes ajánlatot készítenek, és igyekeznek az ügyfeleket is megkérni arra, hogy ennek tudatában hasonlítsa össze a máshonnan érkező ajánlatokkal
- zárta gonolatait Schmidt Csaba.
A felújítási támogatásról a lakosság nagy része már hallott. Épp ezért a felújítási kedv is megnövekedett. A megrendelők fele élni is kíván a lehetőséggel. Viszonylag széles a kedvezményezettek köre, itt is vannak, akik kimaradnak és emiatt csalódottak. Jelenleg még nincs ügyfelük, aki a folyósított támogatást már megkapta (még folyamatban vannak a munkák), így a teljes folyamatról még nincs személyes tapasztalatuk.
A szegedi Papp András kivitelező szerint a felújítási programban részt venni kívánók kicsit el vannak veszve. Tévhit, hogy bármilyen munka elvégzésére be lehet adni a visszaigénylést. Az egyik buktató, hogy a vállalkozókkal külön szerződést kell kötni tevékenységi körönként. Szerencsére a "kóklereket" emiatt elég jól ki lehet szűrni. Azt szokta javasolni az ügyfeleknek, hogy gyűjtsék össze, hogy milyen igényeik vannak, forrjon ki egy kicsit jobban a helyzet, mert csak egyszer lehet beadni az igénylést. Abban is el vannak tévedve, hogyha van egy januári számlájuk, akkor szeretnének visszamenőlegesen kérni számlát a beadáshoz.
Normális kivitelezőkből viszonylag kevés van vidéken, emiatt elég gyorsan telítődik a naptáruk. Fennáll annak a lehetősége, hogy bírósági perek indulnak majd a kivitelezések minősége miatt.
Más megközelítésből tapasztalta meg a helyzetet Kocsis János kiskunmadarasi építőipari brigádvezető. Szerinte nagyon olcsón akarnak nagyon jó minőséget az emberek és nem számolják bele a kivitelezők befektetéseit, pl. a szerszámokat vagy a dolgozók bejelentését. A megrendelők csak addig látnak, hogy van egy fürdőszoba burkolás 1 hét munka 250 000 forintba kerül és sokallják, majd jön valaki, aki vállalkozónak adja ki magát és megcsinálja 100 000 forintért. A megrendelő örül, hogy milyen olcsó, utána persze telefonál, hogy menni kellene javítani, mert az olcsó mégsem volt olyan olcsó.
Az építőiparban sokan "okoskodnak a számlákkal", de nem szabad, mert büntetik. Ha valakinek nincs pénze megcsináltatni a munkát, akkor ne csináltasson semmit. Ha egy munka nincs elvégezve, de le van számlázva, akkor 6 hónapig kimehetnek, hogy valóban teljesült-e a leszámlázott tétel. Nem éri meg kockáztatni. A meghirdetett támogatási programmal kapcsolatban eddig még nem tapasztalt nagy változást, inkább a szokásos felújítások zajlanak, valószínű, hogy majd nyárra indul be jobban.
A Derecskén dolgozó Kerekes Sándor kőműves, burkoló észrevételei is érdekesek. Úgy látja, hogy vidéken a CSOK, felújítási program előtti ingatlanárak nemigazán befolyásolták a keresletet. Aránytalanul értéktelen lett a vidék, mert nem érnek annyit az ingatlanok, mint egy nagyvárosi esetében, pedig pénzben ugyanannyit költenek felújításra. Munkadíjak szempontjából az állítólagos "most aztán el lehet kérni az árát mindennek", vidéken nyoma sincs, mert a 10 évvel ezelőtti árak az elfogadottak.
Címlapkép: Getty Images