A szakemberek szerint hazánkban is egyre többen építik be étrendjükbe a tojást, ezt pedig a számok is igazolják. Az egy főre jutó tojásfogyasztás évek óta nő itthon.
A koronavírus megjelenése csak megerősítette, hogy az emberek még inkább az elérhető áru és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak. Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben 243 db volt, mely 2013 óta folyamatosan nő, akkor még csak 214 darab tojást ettünk átlagosan egy évben.
A Magyar Tojásszövetség a húsvéti időszak előtt közleményében megfogalmazta éves fogyasztási és termelési becsléseit, kiemelte, hogy a tojástermelő gazdák erejükhöz mérten alkalmazkodtak az egy éve tartó pandémiás helyzethez. Az idei év pozitív tojástermelési előrejelzései mutatják, hogy a hazai tojástermelők a lehetőségükhöz mérten alkalmazkodtak a pandémia okozta válsághelyzethez, és a biztonságos tojásellátás mellett a regisztrált termelés növekedésére számítanak.
Várhatóan az éves hazai tojásfogyasztás, a korábbi évekhez hasonlóan, idén is 2,3 milliárd darab körül lesz. 2021-re a regisztrált termelés újra növekedését várjuk, ez 1,15-1,2 milliárd db tojás termelését jelenti. A belföldi tojásigény kb. 50 százalékát az üzemi termelés, 28 százalékát a háztáji (kb 600 millió darab), 21-22 százalékát az import (kb. 480-520 millió darab) fedezi. Húsvétkor átlagosan 100-150 millió darab tojás fogy, ez az éves fogyasztás nagyjából 4-7 százaléka
- összegezte a Magyar Tojásszövetség előrejelzéseit Szép Imre, elnök.
A vírushelyzet a tojásipart is felforgatta
Évekkel ezelőtt, 2013-ban 214 volt az egy évben egy főre jutó tojásfogyasztás, azóta viszont évről-évre növekszik. Központi Statisztikai Hivatal korábbi adatai szerint 2018-ban 240 darab volt ez a szám, 2019-ben pedig már 243 darab volt. Örömmel jelenthetjük ki tehát, hogy a magyar népesség egyre több tojást fogyaszt
- vázolta fel Dr. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára.
A szakemer szerint, a tojásfogyasztás növekedését a különböző tojásfogyasztást népszerűsítő kampányok mellett az is elősegíti, hogy a legolcsóbb, legelérhetőbb fehérjeforrásnak számít. Kutatások igazolták, hogy ha egy felnőtt ember fehérje-, illetve aminosav-szükségleteit fedezni akarjuk, akkor erre a tojás tökéletesen alkalmas, hiszen a termék 75-80 százaléka fehérje. Másrészt a tojás beltartalmi értéke miatt, ha összevetjük a marhahússal, sertéshússal, baromfihússal, a tojás még mindig a legolcsóbb és legjobb fehérjeforrásnak számít.
Ebben a Covid-időszakban azt gondolom, hogy amikor otthon főz egy háziasszony, akkor az az elsődleges szempont most, hogy minél laktatóbb és egészségesebb ételt tegyen a családi asztalra, ráadásul mindezt minél olcsóbban tudja kihozni. Hiszen ez egy nagyon fontos szempont
- emelte ki Dr. Molnár Györgyi.
Mint mondta, a járványhelyzet viszont az ágazatot sem kímálte, okozott nehézségeket, amikkel a kialakult helyzet alatt gyorsan meg kellett küzdeniük.
Egy évvel ezelőtt voltak nehéz helyzetek a logisztikával kapcsolatban. Tavaly iszonyatos energiákat kellett megmozgatnunk, hogy minél hamarabb, minél nagyobb mennyiségben, azonnal pótolni tudjuk a kereskedelmi készletből elfogyott tojásokat. A termékeket pedig azonnal és minél gyorsabban szállítani kellett. Igen ám, de előtte számos folyamaton át kell esni a tojásoknak, az ellenőrzéstől egészen a csomagolásig. Így tehát rengeteg energiát fektettünk ebbe az időszakba, hiszen rövid időn belül nagyon nagy lett a kereslet. Ez aztán szépen lassan rendeződött. Ugyan a kereslet azóta is növekszik, főleg húsvét előtt, de nem akkora már a logisztikai gond. Hosszútávon, ha nézzük, akkor viszont azt lehet elmondani, hogy a lakossági fogyasztás – tehát az üzletek, üzletláncok forgalma megnövekedett, és ez szinte tudta pótolni azt a hiányt, ami kiesett a gasztro, illetve HORECA vonalon. A menzák nagyjából még üzemeltek/üzemelnek ugyan, de az éttermek, hotelek, teljesen kiestek ebből a szempontból. Amit ágazaton belül veszteségnek kellett elkönyvelni az a feldolgozás. A lakossági fogyasztásra héjas tojás meg, míg általában az éttermek, a menzák, kórházak – akik tömegnek gyártanak ételeket - inkább a tojáslevet, illetve a tojásport részesítik előnyben. Hiszen ez egyszerűbb, nem kell törni, átment már egy higiénizálási folyamaton, ami nagyobb bizalmat is jelent számukra. Viszont ez az ág visszaszorult, így ezek a gyártók elég nagy veszteséget könyvelhetnek el. Legalább egy 30 százalékos kiesést tapasztalhattak. Nagyon hektikus volt a működésük az elmúlt időszakban, hiszen az aktuális szabályozásoktól függött az, hogy szállítanak vagy sem, így ehhez igazították azt is, hogy tudnak dolgozni vagy sem. Így ezt az ágazati részt nem csak a tavalyi, de az idei év is érzékenyen érintette. Ezzel szemben a termelőknél nem csökkent le az igény, nem jelent problémát, hogy mi lesz a megtermelt tojásokkal, hiszen a kereslet folyamatos, nem kell a raktárakban állnia tojásoknak
- magyarázta a szakértő.
Nem csak a koronavírus, de a madárinfluenza is veszélyt jelentett az ágazatra nézve, szerencsére ez kis mértékben befolyásolta a gazdák helyzetét. Voltak ugyan kiesések, tavaly ősszel, télen majd idén tavasz elején, néhány állományt ki kellett vágni. De ezek a vágások nem jelentettek akkora gondot, most inkább az újratelepítések azok, amik időt igényelnek.
Tudni kell ugyanis, hogy ha van egy baromfiállomány, akkor azok csak a 18 hetes koruktól termelnek tojást. Éppen ezért, a vágások után legalább 18 hetet kell várni arra, hogy az állomány termelni tudjon, inkább ebben van a kiesés. Hiszen a zárlatokat már megnyitották, és most már lehet telepíteni, de aki nem jércét vásárol, hanem napos csibéket, és maga akarja felnevelni őket, annak most így várnia kell még.
A sorozatos nehézségek hatása, az árakra is rányomja a bélyeget, de a szakember szerint ez összetett dolog, hiszen nem csak a járvány, az ünnep befolyásolja az árakat, hanem minden más is.
Amit látunk, hogy a tavalyi időszak árai köszönnek vissza. Ez viszont azért szomorú, mert idő közben viszont eszméletlen mértékű takarmányár emelkedés történt és még további áremelkedés várható. Ez pedig nagyon megemeli a termelési költségeket, az úgynevezett önköltséget, ezt viszont nagyon lassan és nehezen tudják a termelők érvényesíteni ezt a termék árában. Így mindenképp kell számítani áremelkedésre, hiszen ez leginkább a termékár növekedés okozója. De ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy mindig a kereslet és a kínálat határozza meg az árakat
- vázolta a kialakult helyzet Dr. Molnár Györgyi.
Címlapkép: Getty Images