Tovább robog a magyar ingatlanpiac, amelynek szekerét a családtámogatások is bőszen tolják. De milyen lehetőségei vannak azoknak, akik semelyik kedvezményt, vagy támogatást nem tudják igénybe venni, mégis új lakásba szeretnének költözni? Az ingatlanpiaci szakértők szerint kivárni nem érdemes, viszont vannak olyan kerületek, régiók, ahol viszonylag kevéssé voltak hatással az árakra a családtámogatásoknak.
Nincs megállás: tovább robog a magyar ingatlanpiac, amelyet jócskán pumpálnak a családtámogatások is. De mit tehet az, aki semmiféle otthonteremtési kedvezményre nem jogosult. Érdemes lehet kivárni, hogy lecsengjenek a CSOK, babaváró és a többi kedvezmény hatásai? A Pénzcentrum most szakértők segítségével vette végig, hogy milyen kilátásai vannak a magyar lakáspiacon azoknak, akiknek semmilyen támogatás nem jár - írja a Pénzcentrum.
A nagyon aktív év eleji ingatlanpiaci kereslet már januárban megmutatta magát, amelyek nagyon hamar valós tranzakciókká formálódtak, így februárban- márciusban már új ingatlanpiaci csúcsok dőltek meg az adásvételeket tekintve is.
Várható volt, hogy ekkora fellendülés az árakra is hatással lesz - vázolta Benedikt Károly, a Duna House marketing és PR vezetője.
A Duna House Barométer első negyedéves adatai alapján az árindexek szinte mindegyike emelkedő tendenciát mutat, egyedül a budapesti téglalakások esetében volt minimális csökkenés. Egyértelmű emelkedés elsősorban azoknál az ingatlantípusoknál, lokációknál érzékelhető, amelyekre jelentősebben hatott a COVID okozta társadalmi változás.
- tette hozzá. Ilyenek a nagyobb családi házak, ikerházak, sorházak amelyek elsősorban a nagyvárosok külsőbb területein és agglomerációjában helyezkednek el, de jelentős keresletnövekedés volt a kedvezőbb árú, kisebb lakásokra, amelyet az otthonról elköltöző fiatalok keresnek a jelenlegi piacon. Továbbra is népszerűek a belföldi nyaralólokációk, így a Balaton és Velencei-tó környéke, itt is jelentős volt az áremelkedés.
Amíg országosan ilyen aktív marad a piac az árakban is emelkedés várható
- összegezte.
Hasonlóan látja Balogh László is. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arról beszélt, az gazdasági törvényszerűség, hogyha a vevők több pénzből gazdálkodhatnak, akkor az eladók is emelnek az árakon.
A lakáspiacon ráadásul egy ingatlant csak egyszer lehet eladni, ezért az eladók "étvágya" hamar megugrott. Ez először 2016 elején az új építésű lakások piacán érződött a legjobban: mivel akkor nagyon kevés új építésű ingatlan volt eladósorban - hiszen harmadannyi épült akkor mint most -, ezért nem egy lakás esetében a 3 gyermekes családoknak járó 10 milliós vissza nem térítendő támogatás egyik napról a másikra megjelent a kínálati árban is
- vázolta a szakértő. Hozzátette, fontos viszont azt is elmondani, hogy 2015 óta bekövetkezett lakásdrágulást nem lehet kizárólag a nagyobb családtámogatások számlájára írni. Budapesten 2015 tavasza és 2021 tavasza között 2,5-szeresére nőttek az átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon, a megyeszékhelyeken pedig 2,3-szorosára. Ehhez egyaránt hozzájárult a kamatlábak csökkenése, ami miatt a hitelfelvevők is több pénzből gazdálkodhattak és a befektetők is egyre inkább a lakáspiacon fialtatták a pénzüket. A gazdasági is kimondottan erős ütemben bővült, nőttek a fizetések és csökkent a munkanélküliség, ami miatt amúgy is többen tudtak ingatlanvásárlásban gondolkodni, mint a 2014-ig tartó válság éveiben. Ezek mind növelték a lakáspiaci keresletet, ami szintén dráguláshoz vezetett.
A legnagyobb árnövekedés tehát a nagyvárosokban és a fővárosban jelentkezett, hiszen az elmúlt 6 évben ott 2,3-2,5-szeresükre nőttek az árak, míg a vidéki kisebb településeken csupán 1,85-szoros volt a drágulás. Az ingatlantípusok tekintetében az újépítésűek, a használt belvárosi garzonlakások és a panellakások áraiban volt érezhető leginkább a drágulás. Az első kettő típus a befektetők kedvence volt egészen 2020-ig, a panellakások kereslete pedig a legolcsóbb ingatlantípus jogán futott fel: akik más ingatlantípusokból kiárazódtak inkább panellakást vásároltak - vélte Balogh László.
A lakáspiacon azonban minden mindennel összefügg: Budapest belvárosában a befektetők kedvenceinek számító társasházi lakások esetében árrobbanás történt, ami alapján egy csepeli paneltulajdonos is úgy érezhette, "hogyha a belvárosban milliós négyzetméterárak vannak, akkor én sem fogom 2-300 ezres négyzetméteráron kínálni a lakásomat, hanem inkább 4-500 ezerért". És ez a stratégia a koronavírus-járvány megjelenéséig működőképesnek bizonyult
- tette hozzá.
Az Otthon Centrum szakértői úgy látták, az elmúlt negyedévben elsősorban az agglomerációs településéken és családiházak esetében volt tapasztalható jelentősebb áremelkedés. Így miközben a főváros legtöbb kerületében közel változatlan árak fogadták az utóbbi hónapokban az érdeklődőket, addig az elmúlt egy év során Pest megyében, elsősorban fővároshoz közeli településeken 20-30 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető szinte mindenhol az önálló kertes házak esetében. Legdrágábbak továbbra is az Északi-Északnyugati agglomeráció települései, ahol 400-450 ezer forintot meghaladó átlagos négyzetméterárak figyelhetők meg.
A lakások esetében (bár ez ingatlantípus kevésbé általános az agglomerációban) a nagyobb városokban 5 százalékos árnövekedés szintén tapasztalható.
Az is látszik már, mikortól csenghet le a csok-láz - de erről már a Pénzcentrum cikkében olvashat.
Címlapkép: Getty Images