Pénzcentrum: A koronavírus rengeteg céget fektetett két vállra. Mondhatjuk viszont, hogy az IT szakma a nyertese ennek a helyzetnek?
Filep Szabolcs: Semmiképpen nem hátrányt szenvedője. Az egyértelműen látszik például, hogy egy-két partnercégünktől eltekintve egyáltalán nem voltak elbocsátások az IT szektorban. Ahol meg voltak, ott a távozókat gyorsan felszívta a piac. Például egy repülőtársasághoz beszállító IT cég, amit nagyon megfogott az elején a pandémia, ott volt komolyabb elbocsátás, de a partnereink 95 százalékánál nem. Az egész IT ipart tekintve azok a szektorok a nyertesei az elmúlt egy évnek, amelyek jól tudtak alkalmazkodni a pandémiás időszakhoz, ilyen például az online kereskedelem, e-commerce, az áruszállítás, az online szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó informatikai megoldások. Összességében tehát az IT-t nem fektette két vállra a Covid, hiszen egy pár hónapos megtorpanás után ugyanazon a fejlődési íven van az iparág, mint korábban. A megtorpanás inkább az alkalmazottak számának növekedésében jelentkezett átmenetileg, tavaly áprilistól nyár végéig ugyanis az informatikai cégek 60 százaléka befagyasztotta az új alkalmazottak felvételét. Ez nem azt jelenti, hogy ennyire megérezték a válságot, inkább egy biztonsági játék volt a részükről.
Pénzcentrum: Még mindig azt lehet tehát mondani, hogy Magyarországon az IT szakmában óriási a munkaerőhiány?
Filep Szabolcs: Így van, sőt erre vannak egzakt kutatási adatok. Az ITM, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült, idén januárban publikált kutatás szerint a következő két évben 44 ezer digitális szakembert vehetnek fel a magyarországi munkaerőpiacon. Ebben nemcsak a programozók vannak benne, hanem azok a szakemberek is, akik munkafolyamatokat tudnak automatizálni. Például az üzemeltetők, adattudósok, illetve más, digitális készségekkel rendelkező szakemberek. Ez a kutatás egyébként két forgatókönyvet taglal, az egyik azzal számol, hogy a következő két évben 15 ezer szakember fog hiányozni erről a piacról, a másik potenciális forgatókönyv pedig 26 ezerrel számol. Ez a meglévő informatikusok száma és a munkaerő-piaci igény közötti különbség tehát, ami elég jól mutatja, hogy a munkaerőhiány nemhogy nem csökkent, hanem nőtt is.
Pénzcentrum: Mi a helyzet a bérekkel?
Filep Szabolcs: A bérekre egyáltalán nem volt negatív hatása a pandémiának, sőt, látunk egy általános kezdőbér-növekedést a piacon. A PROGmastersnél tavaly 94-en végeztek, 96 százalékukat el is helyeztük fejlesztőként vagy tesztelőként. A programozóknál bruttó 360-600 ezer forint között alakul a fizetés kezdőként. És ha ennek az alsó harmadába tartozik valaki, akkor jellemzően nagyon gyorsan növekszik ezután a bére, általában már néhány hónap után kaphatnak fizetésemelést a kezdők. Az átlagbér most egy kezdő programozó esetében bruttó 400-450 ezer forint. Ennyit megkaphatnak azok is, akiknek nincs szakmai előéletük vagy korábbi szakirányú végzettségük, csak oklevelük a gyakorlatorinentált képzésünk elvégzéséről.
Pénzcentrum:Mennyire jellemző, hogy nincs felsőfokú képzettségük a bootcamp hallgatóinak?
Filep Szabolcs: A mi hallgatóink 70 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel, de hangsúlyoznám, hogy ez jelentős részüknél nem szakirányú diploma, hiszen például rengeteg jogász, bölcsész vagy közgazdász is sikeresen elvégzi a képzésünket. Tavaly érthető módon sok hallgatónk érkezett a vendéglátóipar és a turizmus területéről is.
Az interjú itt folytatódik.
Címlapkép: Getty Images