A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány 99 milliárd forinttal nőtt, ezen felül kiugró mértékben, 305 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 24 milliárddal a „lekötött betéteké”.
Továbbra is kiugró dinamikával, 328 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 27 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Tőzsdei részvényeket 51 milliárdért vásároltak a háztartások, megpróbálva beszállni a láthatóan tovább folytatódó év eleji emelkedésbe, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 96 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 101 milliárd forintnyi állományt tettünk be.
Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. A tőzsdei részvényeknél a folytatódó emelkedésnek köszönhetően 55 milliárd forint volt az árfolyamnyereség, a befektetési jegyek ugyanezen okból kifolyólag 62 milliárdnyi pluszt mutattak, a háztartások biztosítási instrumentumainak felértékelődése pedig 38 milliárdos pluszt mutatott.
Növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 292 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 8 milliárd forint volt az összesített nyereség a forintárfolyam változásából eredően. A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 260 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 34 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya ismét kiugró mértékben, 294 milliárddal emelkedett, amit az aktív ingatlanhitelezés mellett a babaváró hitelek felfutása eredményezett.
Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legfrissebb, 2019-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 108%-án állt és a kiugróan dinamikus GDP növekedés – a nevező – miatt nem tudott tovább emelkedni. 2019-ben ez az arány a cseh háztartások esetében 95.4% volt, a horvátok esetében 91.6%, Bulgáriában 91.2%, Szlovéniában 89.6%, Görögországban 85.2%, Finnországban 71.3%, Lengyelországban 63.3%, Romániában 50.9%, Szlovákiában pedig a GDP 49.2% volt a háztartások nettó vagyona. Az osztrák szint továbbra is 135.8%, a német 139.3%-on áll, , viszont az olasz 193%, a svéd 233% vagy a holland 241% jelentős mértékben vezeti az európai relatív mezőnyt.
A tavalyi év második felében és az idei első negyedévben a meghatározó trend a lakossági vagyonváltozásban a „kényszermegtakarítás” motívuma volt, mivel korlátozottak voltak a lehetőségek a szokásos fogyasztási szint fenntartását illetően, így kényszerűen is gyorsabban nő a háztartási vagyon, de ezen felül jelentős szerepe van a kormányzati transzferek kifizetésének és az EU-s források lecsapódásának is.
A készpénz természetesen továbbra is megállíthatatlanul növekszik, a hosszú lakossági állampapírokat is aktívan vásárolják a háztartások és a hitelfelvétel továbbra is erős. Ezen felül a vagyonszerkezetet értelemszerűen az általános hazai és globális makrogazdasági környezet mozgatta, a tavaly év vége óta tartó rally a tőkepiaci volatilitásnak kitett instrumentumok esetében most jelentős átértékelődési plusszal járult hozzá a vagyonhoz. A 6000 milliárdot közelítő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni, nem lehet a lakosság egy érdemi részét meggyőzni, hogy ne ezt a jelentős nemzetgazdasági költséggel rendelkező „megtakarítást” válassza, hanem valamely az immár látható mértékűvé éledt inflációt elérő hozamtermelő képességű instrumentumot, amivel egyben a reálgazdasági hasznosulása is biztosítva lenne ezeknek a forrásoknak.
A vonzó lakossági állampapírok esetében – bár az infláció látható és stabil élénkülésével a nem infláció-indexált papírok veszíthetnek a vonzerejükből - némi kiszorítási hatást továbbra is lehet látni a többi eszközhöz kapcsolódóan, mivel továbbra is ez a legkiugróbban növekvő eszközosztály. De ez alapvetően a hasonló hozam/kockázat paraméterekkel rendelkező alternatívákat érinti, illetve egyben hozzájárul több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez is, mint például az államadósság (re)finanszírozási stabilitásának és belföldi finanszírozásának növelése illetve az állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása.
Az idei évre előretekintve, a második negyedévben a korlátozások érintettsége okán még hasonlóan dinamikus vagyonemelkedés valószínűsíthető a kényszermegtakarítási motívumból eredően, viszont a feloldásokkal párhuzamosan, a többcélú elmaradt kereslet pótlásával a korábbi években látott dinamika alá lassulhat némileg a vagyon növekedése, viszont ez egyben támaszthat is adhat a GDP gyorsabb visszapattanásához fogyasztási oldalról.
Címlapkép: Getty Images