Takarékosabban bánnak a háztartások a kenyérrel, a pandémiával összefüggő korlátozások is visszavetették a fogyasztást, ami miatt a malmok az idén a tavalyinál 15-20 százalékkal kevesebb búzát őröltek, írja a Világgazdaság.
A malomipari cégeknek, különösen a nagyobb vállalkozásoknak, végül sikerült annyi étkezésibúza-készletet megvásárolniuk, amennyi kitart az újbúzáig
– mondta a el a portálnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A piaci csend, és az, hogy a megvásárolt készletek elegendők lesznek, annak a következménye, hogy a malmok idén eddig 15-20 százalékkal kevesebb búzát őröltek, mint egy éve ugyanekkor. Ennek a malmok is keresik az okát, a legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy a fogyasztók takarékosabban bánnak a kenyérrel és a pékárukkal, jóval kevesebbet dobnak ki, mert a pandémia alatt megtanulták, hogy spórolni kell. Sokan elkezdtek otthon kenyeret sütni, ekkor pedig különösen igaz, hogy nem megy a szemétbe kenyér.
A turisták is hiányoznak, velük együtt pedig a szállodák, vendéglátóhelyek, illetve az iskolabezárások miatt a menzák forgalma is apadt. A visszaesés már a múlt év végén is érződött, akkor azt remélték, hogy karácsonyra felfut a kereslet, de ez elmaradt, csakúgy, mint húsvét, illetve pünkösd előtt. Ez a keresletcsökkenés a sütőiparra is jellemző.
A lisztáremelés elkerülhetetlensége az aratás után válik nyilvánvalóvá.
Lakatos Zoltán szerint így azokkal a lisztátadási árakkal dolgozik az iparág, amelyek legfeljebb minimális nyereséget, de sok esetben veszteséget hoznak. A lisztáremelés szükségessége az aratás után kerül mindenképp újra terítékre, hisz soha nem voltak olyan magasak az induló búzaárak, mint az idei új termésé, amelyre tonnánként 60-62 ezer forint körül mozognak a jegyzések.
Mivel a jelenlegi lisztár körülbelül 60 ezer forintos búzaárat feltételez – amelynél az ótermés ára magasabb –, ha az induló árról tovább drágul ősszel a búza, a malmoknak lépniük kell.
Címlapkép: Getty Images