Pénzcentrum: Korábbi interjúnkban azt a kérdést jártuk körül, hogy miként lehet befolyással egy vásárló tudatosan arra, milyen világban szeretne élni, azzal, hogy megválasztja, mire és hol költi a pénzét. Akkor azt mondtad, a vásárlások töredéke tartozik a tudatos vásárlási döntések közé. Azóta viszont a koronavírus járvány hatására sokat változott a vásárláshoz való hozzáállás. Ebben a kérdésben is történt változás? Milyen téren jelenik ez meg leginkább?
Vas Dóra: Emlékszel arra, hogy bő egy éve mi lett hiánycikk hirtelen? Az élesztőt és a fertőtlenítőszereket követően az ózongenerátorok és kenyérsütőgépek, mára pedig a kerékpár és a félvezetők váltak hiánycikké. Számos háztartásban kezdtek tartalékolni olyan élelmiszereket, tisztítószereket, kozmetikumokat, melyeket korábban nem. Karanténpékek és balkonkertészek lettünk, belaktuk a teraszokat. A világjárvány drasztikus és rendkívül gyors változásokat hozott, és ezeknek a változásoknak még nincs vége, ahogy a világjárványnak sem.
Karanténkutatás címen 2020 májusában felmérte a Nébih a hazai élelmiszerfogyasztási szokások változását, és 10 hónnappal később már meghirdették a második adatfelvételt. A változásokat jól mutatja az is, hogy az IKEA katalógus 2021-ben már csak digitálisan jelent meg a vásárlók megváltozott tájékozódási és médiafogyasztási preferenciáira hivatkozva. A turizmus és rendezvényipar mellett leggyorsabban talán a fast fashion világát rázta meg a pandémia. A Reuters híre szerint 2021 tavaszán végre elkezdtek merevített melltartókat vásárolni, amiből a divatszakértők arra következtetnek, hogy ismét többet mozdulnak ki otthonról a hölgyek.
PC: A járványt megelőzően ritkaság volt, hogy egy üzlet, szolgáltató számára létkérdés lett, betérnek-e hozzá a vásárlók. Az elmúlt egy évben viszont a fogyasztók sorozatban szembesülhettek vele, hogy a vásárlásuk támogatás is egyben, ezzel megmenthetik kedvenc üzletüket a csődtől. Ez a tapasztalat ki fog tartani hosszú távon is, bevésődik, vagy el fog felejtődni a sok bezárt üzlettel együtt?
A szolidaritási gesztusok látványosak, de az első hullámmal mintha ezek is lecsengtek volna. Vannak remek történetek arról, hogy a vásárlók támogatásának köszönhetően sikerült átvészelni heteket, vagy hónapokat, de meggyőződésem szerint ez csak erős márkáknak sikerülhet. A transzparensen kommunikáló igazi love brand Sziget képes volt arra, hogy ne váltsák vissza tömegesen a megváltott jegyeket az emberek (így a 2022-es fesztivált is sokan még 2020 elején megváltott jegyekkel várják), de amikor a Budapest Park 2020 tavaszán úgy döntött, hogy nem fizeti vissza a meghiúsult koncertekre megváltott belépőjegyek árát: a kommunikáció milyenségére még szakmán belül is kaptak kritikát, arról nem beszélve, hogy a vevők egy részét talán örökre elveszítették.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható...
Címlapkép: Getty Images