A Pénzcentrum előző cikkében a magyarországi óvodapedagógusok, tanítók és felső tagozatos tanárok relatív keresetét vizsgáltuk. Mostani elemzésünkben a középiskolai tanárok (ISCED2011 3. szint: felső középfokú oktatás) kereseti helyzetét vesszük górcső alá nemzetközi kitekintéssel. A vizsgálatunkhoz az OECD által közölt adatokat hívjuk segítségül.
Magyarországon a középiskolai tanárok keresete 70 százaléka a más felsőfokú végzettségű (ISCED 5., 6., 7. vagy 8. szintű végzettséggel rendelkezők) munkavállalók keresetének. Ezen relatív kereseti adat – az USA és a Cseh Köztársaság 68 százalékos adata után – a harmadik legrosszabb az OECD tagországok között. Az EU23 országokban a felső középfokú szinten tanítók relatív kereseti átlaga 84 százalék. Tehát a 25 – 64 éves hazai középiskolai tanárok a más felsőfokú végzettségűek keresetéhez viszonyított relatív keresete 14 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint az EU23 tagországok relatív kereseti átlaga.
Anyagilag a leginkább megbecsültek az ezen a képzési szinten dolgozó pedagógusok Portugáliában, hiszen a többi diplomáshoz képest 45 százalékkal nagyobb a keresetük, Costa Ricán, ahol 44 százalékkal, Litvániában, ahol 40 százalékkal, Finnországban, ahol 10 százalékkal, Németországban, ahol 9 százalékkal, Franciaországban, és Belgium Francia közösségében, ahol 2 százalékkal keresnek többet, mint a más felsőfokú végzettségű munkavállalók.
Az EU23 országok felső középfokú szinten tanító tanárai közül a magyar középiskolai tanárok a legkevésbé megbecsültek anyagilag, a más hasonló képzettségűekhez képest (relatív kereset: 63 százalék). Az OECD tagországok közül pedig egyedül csak az USA felső középfokú oktatásban dolgozó tanárai kereseti százalékaránya alacsonyabb (59 százalék), mint a magyar.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható...
Címlapkép: Getty Images