Pénzcentrum: Az év elején fogadták el az EU-s Green Dealt, amely komoly változásokat követel meg a tagországoktól a következő évtizedekben. Mennyiben érinti ez a MOL-csoport hosszú távú stratégiáját? Mennyivel csökkenhet majd a kőolaj, az üzemanyagok iránti igény Európában?
Petrényiné Szabó Krisztina: Várakozásaink szerint 2030-ig a kelet-közép-európai régióban még stabil marad az üzemanyag-kereslet, a nyugat-európai piacokat viszont egyre inkább a csökkenő tendencia fogja jellemezni. Az biztos, hogy 2050-ig drasztikus keresletcsökkenés várható, és ezt láttuk már 5 évvel ezelőtt is, amikor az „Enter Tomorrow” stratégiánkban megfogalmaztuk a vállalat egyik legfontosabb célkitűzését: szeretnénk az üzemanyagoktól elmozdulni a magasabb hozzáadott értékű vegyipari termékek felé, és jó úton is haladunk. A MOL már most is sokkal több, mint egy kúthálózat: Közép-Európa legjelentősebb petrolkémiai cégei közé tartozunk, Tiszaújvárosban és Pozsonyban műanyag alapanyagot gyártunk. Viszont tisztában vagyunk azzal is, hogy a zöld átalakulás egyre inkább felgyorsul: nemcsak a Green Deal irányelvei, hanem a globális felmelegedés üteme és az újkeletű fogyasztói igények miatt is. Rájöttünk, hogy nem elég lépést tartani a változó világgal, hanem egyenesen az élére kell állni a változásnak.
Ennek megfelelően frissítettük idén hosszú távú célkitűzéseinket: a Shape Tomorrow 2030+ stratégiában már jóval hangsúlyosabb szerepet kap a körforgásos gazdaság, és ez a petrolkémiai portfóliónkra is hatással lesz: egyre több körkörös megoldást fogunk alkalmazni, és új, magas hozzáadott értékű piacokra lépünk be. Utóbbira jó példa a Tiszaújvárosban épülő poliol üzemünk, amely a cég eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása. Emellett hiszünk a nemzetközi tudásmegosztásban is, hiszen a klímaváltozás nem áll meg a határokon. A napokban jelentettük be, hogy a magyar külügyminisztérium támogatásával gumibitumen gyárat építünk Tatárföldön, ahol a zalaegerszegi gyárnál szerzett tapasztalatainkkal is segítjük a beruházást. Mindemellett persze a kiskereskedelmi hálózatunk is rendkívül nagy értéket képvisel: itt az egyre magasabb minőségű fogyasztói szolgáltatásokra, a digitalizációra, a mobilitásra helyezzük a hangsúlyt. Hisszük azt, hogy a MOL jövőjét egy ilyen, sokszínű és kiegyensúlyozott portfólió tudja a legjobban szolgálni.
Az EU 2050-re teljesen klímasemlegessé szeretne válni. Mennyire látják ezt reálisnak?
Bár számos előremutató kezdeményezés van, jelenleg sem az EU, sem az iparági cégek nem tudják pontosan, hogy a klímasemlegesség hogyan érhető el. Mi annyit tudunk kijelenteni, hogy a következő években mindent megteszünk azért, hogy beindítsuk a körforgásos gazdaságot a régióban, fejlesztéseink és beruházásaink során pedig egy világos célt fogunk követni: 2050-re minden tevékenységünket karbonsemlegessé szeretnénk tenni.
Ennek megfelelően már 2030-ig 30%-kal csökkenteni fogjuk a tevékenységeinkből származó és az általunk megvásárolt energiához kapcsolódó közvetlen kibocsátást, úgy, hogy a Kutatás-Termelés és a Fogyasztói Szolgáltatások üzletágaink karbonsemlegességet érnek el, a Feldolgozás és Kereskedelem üzletágunk pedig 20%-kal kevesebb CO2 kibocsátásért fog felelni 2019-hez képest. Emellett az üzemanyaggyártástól való elmozdulással csökkenteni tudjuk a termékeinkhez köthető CO2 kibocsátást is, hiszen így azt szenet, amely a fosszilis üzemanyagok elégetésekor CO2 formájában elkerülhetetlenül a légkörbe kerül, nem mint energiaforrást, hanem mint építőelemet használjuk fel. A szénhidrogénekből üzemanyag helyett olyan anyagokat, tárgyakat, gépeket létrehozva, amelyeket hosszú évekig vagy akár évtizedekig használunk ahelyett, hogy elégetnénk.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható!
Címlapkép: Getty Images