Az illegális horgászat, halászat és a halforgalmazással összefüggő feketegazdaság felszámolása érdekében még 2015. májusában megalakult az állami halőri szolgálat. Hogyan tudnak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben, milyen tapasztalataik vannak az elmúlt néhány évrő, arról Markella Krisztián, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság Agrárgazdálkodás Felügyeleti Osztályának vezetője számolt be a HelloVidéknek.
Az illegális, nem bejelentett, szabályozatlan halászat és horgászat mind környezeti, mind gazdasági szempontból óriási problémákat okoz világszerte, éppen ezért mindenütt, így hazánkban is fontos küzdeni ellene. Magyarországon a természetesvízi halállomány védelme, a piaci és az élelmiszer-biztonság fenntartása érdekében, 2015. május 1-jétől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) működteti az Állami Halőri Szolgálatot (ÁHSZ)
- kezdte Markella Krisztián.
Mint mondta, az ÁHSZ feladata a hatályos jogszabályok betartatása és e célból az állandó jelenlét, ellenőrzés biztosítása az ország halgazdálkodási vízterületein, a halértékesítő- és feldolgozóhelyeken, valamint a halételt forgalmazó vendéglátó egységekben. A feladatok magas színvonalú ellátása érdekében az ÁHSZ felsőfokú végzettségű, rendészeti és halászati őri vizsgával rendelkező közszolgálati tisztviselőkből áll. A teljes csoporton belül működik egy tízfős egység, amelynek tagjai munkakörük szerint kizárólag állami halászati őri feladatokat látnak el. E speciális egység munkatervét és munkarendjét a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága állítja össze.
Az állami halászati őrök nemcsak a vízpartokon jogosultak ellenőrizni, hanem a halak és a haltermékek mozgását is nyomon követhetik a víztől az asztalig. Ennek megfelelően a szakemberek az éttermeket és a halértékesítő helyeket is ellenőrzik
- emelte ki.
Hozzátette, hogy az ÁHSZ gyakorlatilag 24 órás munkarendben működik. Az állami halőrök minden esetben kivizsgálják az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címre, valamint az egyéb csatornákon keresztül érkező horgászattal, halászattal, halkeresekedelemmel összefüggő szabálytalanságok bejelentéseit. A beérkező információkat gyűjtik, elemzik, azok alapján, indokolt esetben többnapos megfigyeléseket végeznek terepen, földön és vízen egyaránt.
Tettenérés esetén a kollégák a helyszínen jegyzőkönyvben rögzítik a tényállást, majd a hatósági szakügyintézők e dokumentum alapján elindítják a hatósági végzést. A hatóság – a jogsértés típusától függően – akár több hónapra is eltilthatja a horgászattól és halászattól a jogsértő személyt, emellett zár alá veszi az illegálisan használt eszközöket
- jegyezte meg Markella Krisztián, majd kitért arra is, hogy fontos tudni, hogy Magyarországon nem kizárólag az ÁHSZ lát el halőrzési feladatokat.
A nyilvántartott vízterületek halgazdálkodási jogosultjai, valamint a horgászszövetség és annak tagszervezetei szintén kötelesek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy annak őrzéséről – hivatásos vagy társadalmi halőr bevonásával – gondoskodni. A hivatásos és társadalmi halőr ellenőrzési jogosultságai a hal védelme érdekében hozott szabályok betartására vonatkoznak.
A bűncselekmények persze súlyos büntetést vonnak maguk után. Milyen esetekben szabnak ki bírságot a szakemberek, milyen szabályok mentén intézkednek a hatóságok? Ezt is megtudtuk a szakembertől. Mint mondta, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény* és végrehajtási rendeletei részletesen taglalják a jogsértő cselekményeket, illetve a jogsértés esetén kiszabható bírságok összegét és az eltiltások időtartamát.
Jogsértő horgászatnak minősül például az engedély nélküli horgászat vagy halászat (állami jegy és fogási napló hiánya), a területi jegy nélküli horgászat, a megengedettnél több horgászkészség használata, valamint a tilalmi időben vagy tiltott helyen történő horgászat és halászat, de a védett hal zsákmányolása is
- hangsúlyozta.
Ugyancsak a fenti jogszabályok írják elő a halgazdálkodásra jogosult kötelezettségeit, valamint az ezen tevékenységek elmarasztalása esetén kiszabható bírságok mértékét. A törvény kimondja, hogy „Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.” A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes megújulását, gyarapodását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza. A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni
- tette hozzá Markella Krisztián, majd kitért arra is, hogy halgazdálkodási tevékenységnek minősül a haltelepítés, a horgásztatás, valamint az élőhely biztosítása. Nagyon fontos feladat a kötelező adatszolgáltatások (például a haltelepítés bejelentése) megtétele, azaz az előírt információk felvitele a Nébih által működtetett Halgazdálkodási Szakrendszerbe.
Persze kíváncsiak voltunk arra is, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek az elmúlt évekről: hol, mely megyékben virágzik a legjobban a bűnözés, illetve mely folyókat, tavakat érinti leginkább a probléma. Ahogy a szekember kifejtette, a Nébih Állami Halőri Szolgálata országos hatáskörben végzi az ellenőrzési feladatait.
Mint mondta, a jogsértések elkövetését sem számukat, sem fajtájukat tekintve nem lehet közigazgatási értelemben behatárolni, hiszen más-más jellegű jogsértésekkel találkozhatunk a Tisza felső szakaszán és mellékfolyóin, valamint a Dél-Pest megyei kavicsbányatavakból kialakított horgásztavakon. Az előbbi térségben még megtalálható az engedélyezett kisszerszámos halászat kultúrája, míg az utóbbi területen a manapság divatos bojlis módszerre szakosodott tavak várják a nagy halra vágyó horgászokat.
Ugyancsak kiemelt feladatunk az élelmiszerlánc-biztonság szempontjából a halkereskedelmi egységek (halárusító helyek, vendéglátó ipari egységek) ellenőrzése. Nyilvánvaló, hogy egy-egy kiemelt üdülőkörzetben nagyobb számmal találhatók ilyen típusú létesítmények
- magyarázta Markella Krisztián, majd felhívta figyelmet arra is, hogy mindenekelőtt fontos kiemelni: nem minden horgászattal, halászattal összefüggésben elkövetett jogsértés minősül egyben bűncselekménynek is. Sokszor emlegetett törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az elkövetett jogsértés függvényében kiszabott bírságokat két nagy csoportra osztjuk:
- A halvédelmi bírságot a szabálytalan horgászat és halászati tevékenység alapján, míg
- a halgazdálkodási bírságot a halgazdálkodási tevékenységhez köthető jogsértések esetén szabjuk ki.
Jogosulatlan horgászat esetén az engedély nélküli horgászat vagy halászat a legtöbbször elkövetett vétség, ilyenkor az illető nem tud felmutatni érvényes állami horgász- vagy halászjegyet, fogási naplót, esetleg területi jeggyel nem rendelkezik. Ugyanakkor a halőrök rendszeresen találkoznak olyan horgászokkal, halászokkal, akik a megengedettnél több készséget használnak, őrizetlenül hagyják a horgászfelszerelésüket, netán a fogási naplót nem vagy szabálytalanul töltik ki.
Itt kell megjegyezni, hogy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 246.§ értelmében, az a személy, aki jogosulatlanul, halászhálóval vagy más halászati eszközzel – a horgászatot kivéve – halfogásra irányuló tevékenységet végez, vagy külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez, e vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
- emelte ki Markella Krisztián, majd hozzátette, halgazdálkodási bírságot általában a halgazdálkodási jogosult jogszabályból eredő kötelezettségeinek elmulasztása miatt, így a horgászvíz nyilvántartásba vételének elmaradása, tervszerűség be nem tartása és adatszolgáltatások nem teljesítése miatt szabnak ki.
Az is érdekelt minket, hogy mekkora bírságot osztanak ki általában. Mekkora volt a legnagyobb eddig kiszabott bírság, milyen bűncselekményért járt. Ahogy megtudtuk, a bírságok meghatározása a jogsértő cselekmény típusától és a jogsértés súlyától függ:
- A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege kettőmillió forint.
- A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint, tekintet nélkül a jogsértő személyére.
A Nébih által kiszabott legnagyobb halvédelmi bírság összege 480 000 forint volt, amelyet jogosulatlan horgászat és nagy hal kereskedelme miatt róttunk ki. Halgazdálkodási bírság esetében a legmagasabb szankció 4 500 000 forint volt, amelyet a halgazdálkodási tervben foglalt telepítési kötelezettségek többszöri elmulasztása miatt szabtunk ki
- vázolta Markella Krisztián.
Mint ahogy minden ágazatot, úgy a horgászati tevékenységeket is érintette a koronavírus-járvány. A szakember szerint, a rendkívüli helyzetben a horgászati tevékenység nem szünetelt, sőt a járványhelyzet miatt kényszerszabadságra ítélt emberek előszeretettel töltötték szabadidejüket horgászattal. Ennek ellenére a szabálysértések száma ebben az időszakban nem változott számottevően. Viszont nem is a járványhelyzet jelentette a legnagyobb problémát az ágazat számára.
Hazánkban jelenleg az illegális halászat, horgászat és halkereskedelem jelenti a legnagyobb problémát. Természetes vizeink és halállományuk nemzeti kincs, ezért azok megóvása és fenntarthatóságának biztosítása a halgazdálkodási hatóság kiemelt feladata
- mondta.
Manapság a sporthorgászat egyre nagyobb teret hódít magának, vagyis a horgásztársadalom jelentős része nem élelmiszerként tekint a halra, hanem pusztán a minél nagyobb zsákmány kifogásában érdekelt. Ennek következtében országszerte egyre több a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott, magántulajdonban lévő horgásztó, melyek kimondottan a „nagyhal” fogásának élményét garantálják a horgászok számára. A nagytestű halak tehát horgászati reklámértéket képviselnek, így a magántavak tulajdonosainak legfőbb érdeke az, hogy az általuk kezelt tóban minél több nagytestű hal legyen. A nagytestű halak felnevelése több évtizedes munka eredménye, ennek következtében nehezen beszerezhetőek és piaci értékük - egy 25-30kg ponty egyed esetében - meghaladhatja a 600 000 forintot. Ez a magyarázata annak, hogy a nagyhalak természetes vizekből való kifogására és magánhorgásztavaknak való értékesítésére jelentős feketegazdaság épült hazánkban is
- tette hozzá.
Emellett ugyancsak komoly gondot jelent az idegenhonos halak (busa, törpeharcsa, ezüstkárász, amur stb.) engedély nélküli betelepítése Magyarország halgazdálkodási vízterületeire, hiszen ezek elszaporodása ökológiai problémát okoz, károsítja az őshonos faunát.
Aki a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, melyet a jogszabály** tilt, azt a hatóság 500 000 forinttól 5 000 000 forintig terjedő bírsággal sújtja.
Címlapkép: Getty Images