HelloVidék: Milyen okok hívták életre a 10 millió Fa Egyesület elindítását Kecskeméten?
Farkas Barta Kata: A klímaváltozás hatásaira való felkészülésben tudósok nagy jelentőséget tulajdonítanak a faültetéseknek. Egy belső erőteljes érzés hatására indítottam el egy Közösségi Faültetés nevű Facebook csoportot Kecskeméten. Majd az ugyanaznap induló 10 millió Fa kötelékébe csatlakoztunk 1 hónap múlva. A 10 millió Fa közösség elindítója Bojár Iván Andrással közösen megalapítottuk a 10 millió Fa Alapítványt, amely a sok kis közösség feletti országos ernyőszervezet. Mivel az országban rengeteg kis közösségünk is van, az országos szervezet mellett, így ezeknek a közösségeknek előnyösebb az egyesületi forma a helyi ügyek intézéséhez. A 10 millió Fa- Kecskemét Egyesület az első megalakult szervezet az Alapítvány mellett. Kecskemét Város vezetése részéről is megfogalmazódott felénk igény az együttműködésre, így ez sürgetővé tette a szervezet alapítást. Pályázati forrásokhoz és helyi támogatásokhoz is előnyösebb egy helyi szervezet létrejötte, mint egy országos, ezen okok mentén 2020.02.02. alapítottuk meg az egyesületünket.
HelloVidék: A lakosság hogyan reagált az egyesület célkitűzéseire? Mennyi időn belül terjedt el a "köztudatban"?
Farkas Barta Kata: A lakossági reagálások a nagyon erőteljes indulásunknak köszönhetően már az egyesület megalakulása előtt is érezhető volt, az első faültetési akciónkban közel 4000 fő vett részt Kecskeméten, melyen 1800 növényt ültettünk el. A helyi média támogatásának köszönhetően úgy érezzük elég hamar bekerültünk a köztudatba. Most 2 éves a közösség elindulása és sokan ismernek bennünket. Hamarosan induló honlapunk média felületéhez több napig tartott össze szedni a cikkeket, melyek rólunk szólnak. Azt gondolom ez legfőképp nem csak a mi munkánknak köszönhető, hanem annak a lakossági igénynek is, miszerint nagyon nagy szükség van fák ültetésére és a zöldfelületek minőségi kezelésére. A vírushelyzetben egy - egy ültetésünkön 50-70 önkéntes vett részt, alkalmanként, amely események 1 hónapon keresztül ilyen mértékű részvétellel zajlott, ami jelentős lakossági reakciónak tekinthető, a kialakult vírushelyzetben.
HelloVidék: Milyen változás indult el Kecskeméten az egyesület munkája miatt?
Farkas Barta Kata: Számos oktatási és nevelési intézményben indultak meg zöldfelülettel kapcsolatos önkéntes munkálatok ösztönzésünkre, nem környezetvédelmi civil szervezetek jelentős számban csatlakoztak eseményeinkhez, a város szereplői számára kiemelt feladattá vált a faültetés, neves eseményekhez kapcsolódóan is és a mindennapokban is. Az országban egyedülálló módon állami közbeszerzési eljárás keretében folyó kivitelezésen módosulhattak a zöldfelületi arányok jelentősen, a kivitelezési szakaszban, nagyobb konfliktus nélkül, összefogással a megvalósításban. Amíg más megyei jogú városokban erdő helyére beton kerül, addig nálunk a burkolt felületek arányát jelentősen tudtuk csökkenteni, valamint a tarvágásra ítélt Izsáki úti véderdő is haladékot kapott. Bekerült a köztudatba a folyamatos erdőborítottság melletti városi erdőgazdálkodás kérdése, melyhez a szakmai háttér biztosítása is megoldódni látszik. Országosan hangsúlyossá válik a zöldfelületeken történő vízkezelés megoldására tett javaslataink, a zöldfelületek mélyítése, valamint az esőkertek. A klímavédelmi stratégiához tett javaslataink, a városi vizes élőhelyek az erdőkertek fogalma is újdonságként hat. Fontosnak tartjuk az ökológiai gyepgazdálkodás bevezetését is a városi gyepgazdálkodásban, olyan területeken, melyeknek nincs közösségi használati funkciója.
HelloVidék: Milyen értéket jelent az egyesület munkája?
Farkas Barta Kata: Ezt a kérdést a jövő fogja eldönteni, mennyire marad élhető a városunk 50 év múlva, most az látszik, elindult egy újfajta gondolkodás a zöldfelületekkel kapcsolatban. A következő évek tettein nagyon sok fog múlni!
HelloVidék: Az egyesületnek milyen eddigi eredményei vannak? Hol tartanak most a kezdeti célok megvalósításában Kecskeméten?
Farkas Barta Kata: Mások az Egyesület és mások a közösség eredményei, ezt nem választanám ketté. Induláskor a 10 millió Fa 1 fő - 1 Fa szellemében kitűztük a 110.000 fa elültetését. A közösség tagjai által Kecskemét szűkebb és tágabb környezetében 30.000 fa, csemete és cserje ültetésén túl vagyunk, ez az országos teljesítmény negyede nagyságrendileg. Azt látjuk, ide annyi fa kevés lesz az élhető városhoz. Nem is a számok számítanak, mivel sokan a mi inspirációnkra ültetnek, de nem kerül be az ültetésük a nyilvántartásunkba. Ami látható jelentősen megnőtt az új fák száma Kecskeméten. Ami pedig eleinte nem volt célkitűzés, pl. a gyepek kérdése, a vízkezelés kérdése, a meglévő fák, erdők kérdése, szakmai egyeztetések kérdése, ezekben a témákban is vannak lépéseink. Persze, ha azt nézzük hová kellene eljutni, még nem tartunk sehol.
HelloVidék: A helyi városvezetés és vállalkozók segítik-e az egyesület munkáját? Ha igen, hogyan?
Farkas Barta Kata: Az Önkormányzattal stratégiai együttműködési megállapodást kötöttünk, sok területen folyik a közös munka, közös faültetések, a tapasztalatcsere, szakemberek, módszerek ajánlása. Jó a kapcsolat a Város saját tulajdonú cégeivel, akik láthatóan beemelték a mindennapokba a példamutatást is, de fontos a munka a Bácsvíz Zrt-vel a csapadékvíz kezelési módszerek kidolgozásában. Ezeknek az együttműködéseknek köszönhetően nagyon gyorsan tudott a Város reagálni a kék-zöld infrastruktúrák átalakításával kapcsolatos Minisztériumi megkeresésre is. Végre olyan érzésünk volt, hogy az események előtt járunk! Vállalkozók is támogatnak minket, sajnos még az elvárhatótól jelentősen kisebb számban. Miért mondom az elvárhatót? Jelen pillanatban a városban üzemelő cégek károsanyag kibocsátásának kiváltására még nem indultak meg kellő mértékben a törekvések, ezen a területen van a legtöbb teendőnk. Akkor leszek elégedett, ha minden kibocsátás, amit a működés eredményez egy-egy városi szereplő környezetében, annak a kiválására elültetődött a megfelelő számú fa, ugyanezen a területen és környékén. Ez a minimum, amit mindenkinek meg kell tenni a társadalmi felelősségvállalás keretében, hogy megszünteti a szennyezését!
HelloVidék: Hogyan értesülnek a helyben elvégzendő feladatokról (pl. közterüeleten a zöldfelület gyomlálása)?
Farkas Barta Kata: Az általunk ültetett növényeket legtöbbször gondozással vállaltuk ültetni, ahol nem, ott sem hagyjuk őket magukra. A legnagyobb feladat életben tartani ezekben a jelenlegi körülményekben a frissen ültetett fákat, tehát az öntözést végezzük leginkább. Ez a feladat évről évre nehezebben megvalósítható a felmelegedés mértéke miatt. Az önkénteseinkből szerveztünk csapatokat, akik egy-egy terület fenntartását végzik, vannak terület felelősök, akik hetente ellenőrzik a területet és az erre kialakított felületen jelzik a teendőket. Heti és 2 heti rendszerességgel öntözünk, időjárástól és a növények igényeitől függően. Ezeket a munkálatokat a belső kommunikácós csatornán kívül a Facebook csoportunkban és levelező listánkon is megosztjuk. Vannak kísérleti területeink, ahol új módszereket próbálunk ki, így szakemberek is segítik a munkánkat. Mi más területen nem tevékenykedünk fenntartási céllal, csak ott, ahol mi ültettünk. Az ültetéseink helyszíneit pedig a csoport tagjainak javaslatai alapján, Főkertészi egyeztetéssel választjuk ki. Elsődleges szempont a fák fenntartásához szükséges feltételek megléte, pl. kialakított vízvételi hely vagy gondozó személy biztosítása. Előszeretettettel ültetünk játszótereken, oktatási intézményekben. Nagyon sok növényt gondozását, magánszemélyek és intézmények végzik, a saját területükön. A jövőben ezt szeretnénk erősíteni, célunk a lakosság és a cégek bevonása az ingatlanjaik előtti közterületen történő fásításhoz. Nekünk nem a gyomlálás a célunk, legfőképp, mert a mi nézőpontunk szerint a gyom is a barátunk, segíti a bolygatott talaj gyógyulását (amit persze, ha állandóan bolygatunk, nem tud megtenni) és a gyom is végez CO2 megkötést. Fenntartási módszereinkkel védekezünk inkább a gyomok ellen pl. a talajtakarás, ha az nem sikerül a megfelelő módon, akkor avatkozunk csak be.
Címlapkép: Getty Images