A kérdéseinkre több mint 2400-an válaszoltak, a nemek szerinti megoszlás tekintetében a nők vannak többségben a férfiakhoz képest (60,5% és 39,5%). A kutatás nem reprezentatív, a felmérés a Pénzcentrum online olvasói körében készült. A válaszolók 28,2 százaléka él Budapesten, 23 százalék megyeszékhelyen, megyei jogú városban, 31 százalék egyéb városban, 17,8 százalék pedig községben. A válaszadók több mint felének (52,8%) felsőfokú végzettsége van, harmaduknak érettségije, 11,9 százalék végzett szakmunkásképzőt, szakiskolát, 2,2 százaléknak a legmagasabb végzettsége 8 osztály, vagy kevesebb.
A legtöbben ugyanannyit, vagy többet keresnek, mint egy éve
A válaszokból kiderült, hogy a kitöltők között többségben vannak azok, akik okos beosztással jól kijönnek a jövedelmükből (37,5%), 16,1 százalék pedig egyenesen azt mondta, hogy gond nélkül megél.
Ugyanakkor egy jelentős tábor épphogy kijön a pénzéből (23,2%), vagy hónapról-hónapra él (14,4%). 5,8 százalék válaszolta azt, hogy nélkülözésben él. Arra is rákérdeztünk, hogy a kitöltőknek hogyan alakult a jövedelme az egy évvel korábbihoz képest.
29,9 százalék mondta azt, hogy még többet is keres, mint 2020. hasonló időszakában, a legtöbbeknek (45,1%) pedig ugyanannyi a fizetése, mint egy évvel korábban. Csökkenő jövedelmekről 21,4 százalék számolt be a felmérésben.
Elszigeteltség, erősödő kapcsolatok
Kiderült, hogy a járvány alatt inkább a szűkebb környezetünkre számíthattunk: a vonatkozó kérdésben a kitöltők legjellemzőbben a legközelebbi hozzátartozókat (párjuk, gyermekeik) jelölték meg olyan személyként, akikre inkább igen, vagy teljes mértékben számíthattak a járvány alatt. Érdekesség, hogy a barátokat többen jelölték meg a "teljes mértékben számíthattam rá" kategóriában, mint a testvérüket.
Viszont az is kitűnik, hogy a társadalom fiatalabbik hányada igyekezett megtartani a távolságot a járvány szempontjából legsérülékenyebb idősektől. Legalábbis a felmérésben válaszoló nagyszülők több mint 70 százaléka azt mondta, nem számított unokái segítségére a járványidőszak alatt.
Emellett látszik, hogy míg a szűkebb család tagjai közelebb kerültek egymáshoz, a távolabbi rokonok viszont eltávolodtak egymástól, ami szintén a lezárásoknak köszönhető. A kitöltők 77 százaléka egyáltalán nem, vagy inkább nem számíthatott távolabbi rokonaira a járványhelyzet alatt.
Viszont összességében az elszigeteltség a személyes kapcsolatainkat annyira nem építette le, a felsorolt csoportok mindegyikénél döntő többségben voltak azok, akik a "nem változott" rubrikát ikszelték be az ezt firtató kérdésünkre.
Akik másképp vélekedtek, azoknak jellemzően épphogy inkább javultak a kapcsolatai egy-egy csoporttal. Kivételt csak a nagyszülők és a távolabbi rokonok jelentettek akik esetében a "nem változott" után azok vannak a legtöbben, akik szerint romlott a kapcsolatuk az érintettekkel.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható...
Címlapkép: Getty Images