A boltos drágulás ugyanis az első félévben 6,2% volt, több, mint a teljes körben (a boltokon kívül eső termékekkel, szolgáltatásokkal együtt) számolt infláció. Ráadásul a második negyedévben a boltos drágulás 7-8% volt, számításunk szerint.
370 milliárdot a drágulásra költöttünk a boltban. A boltos drágulás 6,2% volt az első félévben, több, mint a teljes infláció. De így is túlléptük a járvány előtti szintet a boltos vásárlásokban. Volumenben, mennyiségben.
Nos, mennyiségben, volumenben már 2020 júniusában is nőtt a mutató a járvány előtti 2019 júniusához képest, igaz, csak szerény 1,2%-kal, de ez is több valamivel. 2021 hatodik hónapjában viszont már 6,2% volt a megugrás, tehát a kettő együtt mégis csak bővülés. Az első félévet nézve pedig most 2021-ben 2% emelkedést jelez a statisztika mennyiségben (árváltozásokat kiszűrve), de egy évvel korábban is 1,3%-os növekedést mutatott (a pontosság kedvéért 2020 első negyedévében spájzoltunk, második negyedévében viszont csúsztunk lefelé, de a kettő eredője ennyi volt).
A boltos statisztika az inflációs mutatótól eltérő termékkosárral számol, ami érthető. De hát ennek eredménye egy nagyobb léptékű drágulás, főleg a dohánytermékek és az üzemanyagok, vagy éppen például az étolaj kétszámjegyű áremelkedése miatt. Az egyes termékcsoportokban eltérő a kép, hiszen a napi cikkekből többet, egyes iparcikkekből kevesebbet vásároltunk, de pénztárcánk csak egy volt.
Címlapkép: Getty Images