Ahogy a portál írja, hazánk a nemzetközi helyzetet is figyelembe véve a legszennyezettebb országok közé tartozik, ami a parlagfüvet illeti. A növény pollenjére ráadásul több millióan allergiásak, mint írják, éppen ezért súlyos milliárdokat költünk allergia elleni készítményekre is.
Sokak szeme csillant fel, amikor felröppent a hír, hogy létezik és már hazánkban is felbukkant egy Európába behurcolt, idegenhonos rovar, a parlagfű-olajosbogár, melynek fő tápláléka a parlagfű levele. Ugyan szakemberek óvatosságra intenek, hiszen az idegenhonos lényekkel általában akad némi probléma, de reméljük, most kevésbé káros növényről lesz szó. A portál éppen ezért Dr. Markó Viktor entomológust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Rovartani Tanszékének egyetemi tanárát kérdezte a rovarról.
Hazánkban 2020 őszén figyelték meg először. Egy szakmabelieknek és értő vagy csak érdeklődő laikusoknak szóló honlapon bukkant fel róla egy fotó, aminek alapján entomológusok beazonosították, majd napokon belül be is gyűjtötték az első példányokat Soroksáron. Eddig a történetben nincs is semmi különös, az emberi tevékenység évtizedek óta pusztítja a helyi ökoszisztémákat idegenhonos fajok véletlenszerű vagy tudatos betelepítésével. Csakhogy ebben az esetben talán jól jövünk ki belőle, hiszen e rovar elsőrendű tápláléka a parlagfű: alapos kutatásokra van szükség a faj hazai tevékenysége kapcsán, de miután lárva és imágó alakban is a parlagfű levelét fogyasztja, valószínűleg inkább barát lesz, mint ellenség
- magyarázta a portálnak Markó Viktor.
Olajosbogarunk kedvence ugyanis a parlagfű, de más fészkesvirágzatú növényeket is eszeget, márpedig a napraforgó is ilyen. Egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy bárhol is a napraforgót részesítette volna előnyben a parlagfűvel szemben, de benne van a pakliban, hogy „átkapcsol” a haszonnövényre. Eredetileg a burgonyabogár sem a krumplin élt, idővel azonban átszokott rá a rokon fajokról
- hívta fel a figyelmet a szakember.
Tudjuk, hogy a petéit parlagfűre teszi, a lárvák a levelekből táplálkoznak, ott is bábozódnak, majd a kifejlett bogár, az imágó is marad a terített asztalnál. Innentől kezdve hatékonyságuk az egyedszámukon múlik, ennek kulcsa pedig az, hogy hány generáció fejlődik ki egy évben
- mondta, majd hozzátette, az utóbbit e fajnál, ahogy általában a rovaroknál, a környezeti feltételek, elsősorban a hőmérséklet határozza meg. Minél melegebb van, annál gyorsabban fejlődnek, annál több nemzedéket hoznak létre.
Címlapkép: Getty Images