Két új rendelet is megjelent szerdán este a Magyar Közlönyben a hiteltörlesztési moratóriumról. Az elsőben nincs meglepetés, az arról szól, hogy mely rászoruló csoportoknak hogyan hosszabbodhat meg a fizetési haladék. A másik már sokkal érdekesebb, írja a telex.hu.
Ez a második rendelet a természetes személyek hitelkártya-szerződésére és a fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésre, vagyis folyószámlahitelre kell alkalmazni.
Ennek az a lényege, hogy a bankok a piaci átlagos kamatnál jóval magasabb összeget nem számolhatnak fel az ügyfeleiknek, a kisebb kamatot kell relevánsnak tekinteni.
A kormányban valaki rájött, hogy amennyiben a moratórium alatt valakinek ketyeg a szerződés szerinti (ezekben az esetekben jellemzően magas) kamata, akkor bár a bankok kamatos kamatot nem számíthatnak fel, annál nagyobb ajándékot nem is lehet adni a bankrendszernek, mint a haladék felé terelni az adósokat, mert majd az adósok jó nagy veszteségeket szenvednek el.
Ezért a kormány úgy döntött, hogy ennyit mégse fizessenek a haladékosok: nekik valami kisebb kamatot lehessen meghatározni. Ezért a bankok gyorsan számítsák ki, hogy a piaci átlagos kamatnál többet vagy kevesebbet számolnak fel, és ha többet, akkor legyen inkább az a kisebb kamat releváns. A bankok ezzel nemcsak pénzügyi terhet kaptak a nyakukba, hanem ügyintézésit is: 60 napjuk van, hogy elszámoljanak az ügyfelekkel, és fizessenek azoknak, akiknek ez jár
A Telex emlékeztet, bár sokan próbáltak előre figyelmeztetni a moratórium hátulütőire, sokan csak későn, az úgynevezett lezáró levelek elolvasásánál eszméltek, hogy nem 10, hanem esetenként 13-14 vagy akár 25-30 hónappal nőtt a hitelük futamideje.
Eközben a bankok 2021-ben soha nem látott féléves nyereséget könyvelhettek el.
Természetesen, hiszen a haladék miatt az ügyfelek nem építették le a hitelállományaikat, a bankok a fellendülés során új hiteleket is folyósítottak, és bár a haladék alatt kamatos kamatot nem számolhattak fel, így is sokkal nagyobb állomány után szedhettek kamatokat.
Címlapkép: Getty Images