Március utolsó napjaira elérte a talaj hőmérséklete a 10 fokot, akkor kezdte a napraforgó vetését Legény Péter. Ám ahelyett, hogy megérkezett volna a meleg idő, jött a hideg, és visszahűlt a talaj. Akkor abbahagyták a vetést, majd ahogy enyhültek a nappalok, melegedett a talaj, délutánonként ismét munkába álltak a vetőgépek, írja a haon.hu.
A leghidegebb időszakot még csírázás nélkül vészelte át a földben a napraforgó. Emiatt 2-3 hetes csúszásban volt a növény, és hiába volt szokatlanul meleg a nyár, ezt a 2-3 hét késést már nem tudta behozni. Ezért az aratást is később, a hét elején kezdték a Hajdúságban. Máskor ilyenkorra már be szoktuk fejezni.
Nem vagyok híve a deszikkálásnak, azaz a napraforgó száradását gyorsító permetezésnek, de ezt most az állomány mintegy 30 százalékán el kellett végezni, hogy mihamarabb befejezhessük a betakarítást, mert a termőföldön még meg kell csinálni a magágy-előkészítést
- mondta el a portálnak a gazda.
Gyorsították a száradást
A deszikkálás, vagyis szárítás nem árt a napraforgómagnak, mert hiába zöld még a növény, a mag már megérett benne. Ugyanakkor, ha zölden vágják le a napraforgót, a már kiszáradt szem visszavizesedhetne, illetve nagyobb lehet a szemveszteség. Ez a növény bírja a meleget és a szárazabb klímát. Ezzel együtt jó termést arathatnak le, „erős átlagos év” – summázta Legény Péter, hozzátéve, hogy az idén kifejezetten jó a napraforgó felvásárlási ára: 170 ezer forint/tonna.
A bihari térségben, pontosabban Komádi határában gazdálkodó Polgáriné Kóti Julianna a napokban kezdte el a napraforgó betakarítását, nála viszont csupán 2,5 tonna magot ad hektáronként a terület.
Viszonylag jó időben vetettük el a napraforgót, szépen kezdett fejlődni az állomány, bennünket itt, a megye déli részén nem sújtott az áprilisi fagy. Küzdöttünk viszont az aszállyal hónapokon keresztül. A másik problémát a vadnyúl okozta. Rengeteg növényt kievett
- mondta el Polgáriné Kóti Julianna a portálnak.
A nyulak és a többi vad kártétele is összefüggésben van az aszállyal. Ugyanis a csatornák kiszáradtak, nem találtak vizet a vadak, ezért fordultak a lédús, zöld növényekhez. Ráadásul a szárazság miatt a napraforgófejek több helyen csak teniszlabda nagyságúra növekedtek.
Hajdú-Bihar megye északi részén többet esett, és arrafelé 38-40 aranykoronás földek vannak, míg délen átlagosan csak 18 aranykoronásak a szántók.
Címlapkép: Getty Images