2021 júniusában a bruttó átlagbér Magyarországon 436 ezer forint volt, ami kedvezmények nélkül 290 ezer forintos nettó bért jelent. Ebbe a statisztikába a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek számítanak bele, melyek között egy közös biztosan van: ezek mind klasszikus értelemben vett munkahelyek - írta a Pénzcentrum.
Ha pedig munkahely, akkor a legtöbb esetben ez szabályokat, kötöttséget és gyakran egy kiállhatatlan főnököt is jelent. Ennek megfelelően felmerül a kérdés, hogy reális alternatíva-e a munkavállalóknak megszabadulni a klasszikus foglalkoztatással járó kellemetlenségektől, és csupán képességeikre és kapacitásukra alapozva megkeresni a havi jövedelmüket.
Itt jön a képbe az angolul gig economy-nak nevezett, magyarra leginkább haknigazdaságra, igény szerinti gazdaságra, kortársgazdaságra vagy platformgazdaságra fordított szektor.
A platformmunka a szó modern értelmében elektronikus platformok segítségével kiközvetített vevő és szolgáltató, esetleg vevő és eladó közti kapcsolatot jelent, ahol a platform tulajdonosa munkáltatóként viselkedik
– közölte a Pénzcentrum megkeresésére Berde Éva professor emerita, a Demográfia és Gazdaság Kutatóközpont vezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, akinek emailen keresztül tettünk fel kérdéseket.
Némelyik munkakapcsolat egyetlen alkalomra szolgál, mint például a magyarok által is sokat látogatott fiverr.com, más platformoknál viszont, mint a jelenleg épp nevet változtató Netpincérnél, a dolgozóval való kapcsolat szerződéskötésen alapul, és általában hosszabb távú
– tette hozzá.
A Harvard Business Review korábbi cikke szerint 2009-ben még olyan folyamatokat írtak le ezzel a kifejezéssel, melyek szerint a fehér galléros, magas hozzáadott értékű munkát végző dolgozók körében egyre népszerűbbek a szabadúszóként vállalható projektek, valamint a részmunkaidős és tanácsadói megbízások, melyeket a digitális térben vállalnak el és bonyolítanak le.
Ehhez képest érdekes, hogy több, mint tíz évvel később visszatekintve, épphogy inkább a speciális képzettséget nem igénylő munkák körében robbant fel a gig economy. Itt olyan feladatokra kell gondolni, mint a városon belüli személy-, étel- vagy csomagszállítás, illetve az itthon még nem annyira elterjedt, mások helyett végzett ügyintézés vagy bevásárlás.
Berde Éva szerint ugyanakkor nagyon sok magas hozzáadott értékű munka esetében is működik a platformgazdaság. Példának a Figure Eight platformját, az Appen-t hozza, amely jó néhány mesterséges intelligenciával illetve gépi tanulással kapcsolatos munkát kínál, helymegkötéstől függetlenül. A cikk későbbi részében meg is szólaltat a Pénzcentrum egy magyar fiatalt, aki korábban dolgozott a platformnak.
Az Appennek nagyon híresek az indiai és pakisztáni dolgozói, akik a legmagasabb szintű szellemi munkát végzik, amire saját hazájukban nagyon kevés lehetőség van. Tény azonban, hogy aligha tudnám elképzelni, hogy bármelyik modern mRNS alapú vakcinát egy platform crowdsourcing, azaz közösségi erőforrásból toborzó stratégiával alkotta volna meg. Ilyen jellegű munkáknál feltétlenül szükséges a csapatszellem és a munkavállalói hűség, valamint a munkáltató és a munkavállaló közti feltétlen bizalom
– közölte Berde.
Magyarországon az egyértelműen a gig economy-ba sorolható cégek közé tartozik az ételkiszállításra specializálódott Wolt és a Berde által már említett Netpincér GO, valamint ide tartozott még az Uber is, amíg szabályozói eszközökkel ki nem szorították a hazai piacról.
De hogyan is lehet ezzel keresni? Erről a cikk folytatásában, a Pénzcentrumon olvashatsz.
Címlapkép: Getty Images