Igaz, a Tolna megyei ingatlanok árnövekedése elmarad a nyugat-magyarországi régióban tapasztalt 18-20%-tól, de így is több mint 9%-kal magasabb négyzetméterárakkal kell számolniuk a potenciális vevőknek, mint tavaly ilyenkor. 2019-hez viszonyítva azonban több mint harmadával emelkedtek az árak
- kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Január-augusztus között az adásvételek több mint egyharmadát Dombóváron kötötték, míg a megyeszékhelyen, Szekszárdon csak töredék része (12%) valósult meg a tranzakcióknak. A legkeresettebbek a házak voltak, amelyek átlagosan 125.000 forintos négyzetméteráron keltek el. Ez az érték nagyságrendileg megegyezik a tavalyi eladási adatokkal. A kereslet 21%-a irányult a téglalakásokra, és 11%-a a panelotthonokra. Előbbi esetben kisebb mértékű korrekció mutatkozik meg 2020-hoz képest, és így 211.000 forint egységárral kell számolni. A panelek átlagos négyzetméterára 45,5%-kal ugrott meg egy év alatt, és emelkedett közel 300.000 forintra. Országos trend, hogy lakásméret tekintetében a 40-60 négyzetméteres ingatlanok a legnépszerűbbek, amely megfigyelhető a régióban is, hiszen az ügyletek 30%-ában vásároltak ekkora lakást a vevők.
A Tolna megyei ingatlanok közül a legdrágább egy paksi kúria, ami régen varrodaként, szabászatként is működött, és jelenleg 100 millió forintért cserébe keresik új tulajdonosát. A befektetés különlegessége ebben az esetben nem magában az épületben, hanem a lehetőségekben rejlik, hiszen az ingatlanhoz egy kidolgozott tervdokumentáció is tartozik, amely 10 lakásos társasház építésére vonatkozik. A Duna House kínálatában emellett jócskán akadnak házak 50 millió forint feletti áron is, többek között egy Dombóvár-Gunarasfürdőn található nyolcszobás nyaraló, amely akár magánszálláshely vagy panzió üzemeltetésére is alkalmas lehet, vagy egy újépítésű, 950 négyzetméteres telekkel rendelkező családi ház Tolnában, amely első tulajdonosát várja.
A tolnai vevők elsősorban a nagyobb lakásba való költözés miatt vásárolnak ingatlant, de többen befektetésként tekintenek rá, vagy első otthonukat teremtik meg. Eladói a lakásméretváltás miatt döntenek az ingatlan értékesítése mellett, az örökségből szerezhető hozamot csak 16%-uk szeretné realizálni, aminek aránya így is 2 százalékponttal alacsonyabb, mint 2020-ban volt
- tette hozzá az ingatlanközvetítő szakembere.
A Duna House Barométer augusztusi statisztikája alapján nagyságrendileg azonos, 20-21%-os arányban keltek el az örökölt ingatlanok Budapesten és vidéken, ami 1, illetve 12 százalékpontos csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest. A nagyobb arányú visszaesés magyarázata, hogy a pandémia hatására megváltoztak a fogyasztói és lakhatási szokások, az emberek vágynak a szabadba, a környezetváltozásra, így második otthonként kezdték használni az örökölt, vidéki ingatlanokat. Budapesten pedig inkább bérlőt keresnek rá, mintsem vevőt.
Címlapkép: Getty Images