Ahogy arról a portál beszámolt, lecsökkent a tóban az algásodás a nyár végére, viszont a problémákat okozó nyári algafajokat, most felváltották az ősziek. Ezek szerencsére ártalmatlanok. Mint írjáj, a cianobaktériumok közül ugyanis csak egyes nyár fajok képesek toxintermelésre. Jövő nyáron viszont ismét lehet a fonalas kékalgák jelenlétére számítani, ezek a 70-es, 80-as évek óta rendszeresen visszatérnek. Éppen ezért jelenlétük nem jelent gondot, amíg nincsenek túl sokan.
Az algák szaporodását elsősorban a szervetlen növényi tápelemek befolyásolják leginkább, köztük is a foszfor. Ha ez elegendő mennyiségben áll rendelkezésre a vízben, és megfelelőek a körülmények – meleg van, nyugodt a víz –, akkor az algák nagy mennyiségben képesek elszaporodni
- magyarázta az InfoRádióban Somogyi Boglárka vezető algológus.
A Balatonnak volt már egy olyan időszaka az 1980–90-es években, amikor az algák szaporodásához szükséges foszfor külső forrásból származott. Akkoriban nagyon sok vízminőség-védelmi intézkedést valósítottak meg, amik mind-mind a külső terhelés csökkentésére irányultak. Ez hatékony volt, megjavult a tó vízminősége. Most azonban egy új jelenséggel állunk szemben
- tette hozzá a szakember.
Ami 2019-ben kezdődött és egy váratlan, nagy „algacsúcsban” bontakozott ki. A limnológus szerint most mások az okok, mint a 80-as, 90-es években voltak, vagyis nem egy külső, hanem egy belső terheléssel szembesültek, ez pedig az üledék. Ez a fürdés és az ivóvízkivétel miatt lehet probléma, elsősorban a nyugati, Keszthelyi- és Szigligeti-medencében
- emelte ki Somogyi Boglárka vezető algológus.
Hozzátette, a megváltozott környezetet még vizsgálják - ha kutatásokkal, adatfeldolgozással tisztázzák, milyen körülmények, fizikai és kémiai paraméterek teszik lehetővé a belső terhelés elszabadulását, akkor derül ki, hogy lehet-e tenni a helyzet javítása érdekében.
Címlapkép: Getty Images