Gabonából 2,3 millió hektárról közel 16 millió tonna termést takarítottak be. A betakarított terület az előző évi növekedés után 120 ezer hektárral zsugorodott. A termésmennyiség 0,5%-kal kevesebb lett, de kukoricából 8,4 millió tonnát, az előző évinél 1,6%-kal nagyobb mennyiséget takarítottak be. A gabonafélék a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenét 0,1 százalékponttal csökkentették, ezen belül a szemes kukorica viszont 0,3 százalékponttal növelte azt. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az augusztusi Portfolio Agrár Klubon a 2020-as évet az elmúlt 25-30 év legnehezebb mezőgazdasági idényeként értékelte, írja az Agrárszektor.
A kibocsátás volumenének csökkenésében valamennyi termékcsoport közrejátszott. A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene (előző évi áron számított értéke) 2020-ban 2,4%-kal mérséklődött, ezen belül az összes főbb termékcsoportban csökkent a kibocsátás.
A legnagyobb mértékben a gyümölcsfélék és a bor együttesen 0,7, és az élő állatok 0,6 százalékponttal járultak hozzá a kibocsátás visszaeséséhez. A gyümölcsültetvényeket a tavaszi fagyok okozta virág- és rügykár viselte meg jelentősen, míg az állattenyésztés alakulását a koronavírus-járvány és az állategészségügyi vészhelyzetek – pl. afrikai sertéspestis, madárinfluenza – miatti kedvezőtlen gazdasági körülmények befolyásolták. Az afrikai sertéspestis továbbra is velünk van, a madárinfluenza pedig a napokban bukkant fel ismét hazánkban.
2011-től 2015-ig a növénytermesztéshez közvetlenül kapcsolható vetőmag-, palánta-, műtrágya-, talajjavító- és növényvédőszer ráfordítások aránya a teljes folyó termelőfelhasználáson belül emelkedett, 2016 és 2019 között viszont csökkent. 2020-ban arányuk 26%-ot tett ki. Az állattenyésztéshez közvetlenül kapcsolható – állatgyógyászati és állati takarmányok – ráfordítások a teljes összegből csökkenő arányt képviseltek szintén 2019-ig, 2020-ban 31%-kal részesedtek. A többi költség (egyéb termékek és szolgáltatások, mezőgazdasági szolgáltatási díjak, gép- és épületfenntartási költségek stb.) aránya 2015 óta emelkedett, 2019-ben megközelítette a 44%-ot, 2020-ban 1,2 százalékponttal csökkent.
A kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték folyó áron 4,5%‐kal meghaladta az előző évit, 1201 milliárd forint volt 2020-ban, volumene 10%-kal csökkent. A teljes kibocsátáson belül a bruttó hozzáadott érték aránya 41% volt, azaz 100 forintnyi kibocsátáshoz 59 forintnyi ráfordítás szükséges. A bruttó hozzáadott érték aránya meghaladta az elmúlt tíz év átlagát (39%). A nemzeti számlák előzetes adatai szerint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat a nemzetgazdaság teljes bruttó hozzáadott értékének 4%-át adta 2020-ban.
A termékek előállítására és a szolgáltatások nyújtására fordított folyó termelőfelhasználás 1749 milliárd forint volt 2020-ban, 4,7%‐kal több, mint az előző évben. A ráfordítások volumene 2,8%-kal nőtt 2019-hez képest, ezen belül:
a jelentősebb tételek közül az állatgyógyászati költségek volumene 2,1%-kal, a gépfenntartási ráfordításoké 3,8%-kal csökkent, a többi ráfordítási tétel növekedett, ezek közül a műtrágya és talajjavítószer, a FISIM-költségek (a pénzügyi szolgáltatások közvetetten mért díja) emelkedtek a legnagyobb mértékben (előbbi 6,1%-kal, utóbbi 15%-kal).
A jövedelem nőtt, a munkaerő-felhasználás csökkent
A termelési támogatások nettó összege 2020-ban 603 milliárd forintot ért el, 44 milliárddal többet az előző évinél, az összetétele viszont változatlan maradt. Az unióhoz történő csatlakozást követően a termékekhez köthető (ezáltal a bruttó hozzáadott értéket növelő) hányad folyamatosan csökkent, a 2004. évi 44%-ról 2014-ben 6,6%-ra. A növekvő arányú, termékhez nem köthető egyéb, például földalapú, vidékfejlesztési támogatások – amelyek a termelési tényezők jövedelmét gyarapítják – fokozatosan emelkedtek. Ez annak köszönhető, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitikában (KAP) a tagállamok mozgástere bővült, Magyarország pedig a rendelkezésre álló, termeléshez kötött támogatási keretet teljes egészében felhasználja. A növénytermesztési és az állattenyésztési terméktámogatások mértéke is többszörösére nőtt a 2015-öt közvetlenül megelőző évekhez viszonyítva.
A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és termékáraitól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is nagyban befolyásolta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (bérleti díjak és költségek, kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozik. A termelési tényezők jövedelme 2020-ban 1326 milliárd forint volt, 6,5%-kal nagyobb az előző évinél. A nettó vállalkozói jövedelem vegyes típusú, a gazdálkodó és családja (a nem fizetett munkaerő) munkájának ellenértékét és a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát együttesen mutatja. Ennek értéke 2020-ban 7,6%-kal nőtt, összesen 739 milliárd forint volt. Magyarország uniós csatlakozásával a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül megnőtt a támogatások aránya. Az elsősorban az időjárástól függő kibocsátás ingadozása a jövedelem alakulását is számottevően befolyásolja. A jó hozamú években a támogatások szerepe a jövedelem összetételében csökken, 2020-ban ez az arány 82% volt.
Az éves munkaerőegységben (ÉME) kifejezett élőmunka-felhasználás 2020-ban 338 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, ami 5,9%-kal alacsonyabb az előző évinél. (Egy ÉME egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő (1800 munkaóra) mennyiségével. Ez a számbavétel a töredékidőben, illetve a szezonálisan végzett munkát is figyelembe veszi.) A nem fizetett munkaerő felhasználása (223 ezer ÉME) tovább mérséklődött, 2020-ban 7,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A fizetettmunkaerő-ráfordítás 2012-től folyamatosan emelkedő tendenciája 2017-ben megállt, a csökkenés 2020-ban is folytatódott. A nem fizetett munkaerő egyre kisebb felhasználásának egy részét fizetett ráfordítással pótolták a gazdálkodók. A mezőgazdasági termelők 2020-ban 446 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 4,6%-kal többet, mint az előző évben.
A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) egyik legfőbb célja a mezőgazdasági jövedelmek és azok változásainak mérése. Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) három jövedelemmutatót határozott meg a tagországok teljesítményének egymáshoz viszonyított, illetve az időbeli változások vizsgálatára. Ezek közül a leggyakrabban használt az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem, az a mutató, amely 2020-ban 6,9%-kal nőtt az előző évihez képest.
Címlapkép: Getty Images