Az Agrárközgazdasági Intézet 2021-es jelentése szerint, az elmúlt évben összesen 40 cég foglalkozott fűszer, ételízesítő gyártásával és összesen 1145 főt foglalkoztattak. Az ágazat árbevétele összesen 38 520 millió forint volt. Export bevétele pedig 11 425 millió forint.
Magyarországon – a 2019. évi NAV adatbázisa alapján – a fűszer- és ételízesítő-szakágazatban működő cégek 74,9 százaléka hazai társaság tulajdonában, 24,7 százaléka pedig magántulajdonban volt. Az állami és a külföldi tulajdonban lévő cégek aránya együttesen a fél százalékot sem érte el.
A feldolgozott fűszer, fűszerkeverék és szilárd ételízesítő gyártásával foglalkozó cégek 61,9 százaléka magas, illetve nagyon magas kapacitáskihasználtsággal működtette gyártósorát 2020-ban. A vállalkozások közel negyede (23,8 százaléka) a közepes kihasználtságú csoportba tartozott. A 60-80 százalék közötti és a 20 százalék alatti kategóriába tartozó cégek részaránya 9,5-9,5 százalék volt, alacsony kapacitás-kihasználtsággal pedig az üzemegységek 4,8 százaléka rendelkezett. A gyártóvonalra jellemző súlyozott átlagos kapacitáskihasználtság 72 százalék volt. A feldolgozott fűszer, fűszerkeverék és szilárd ételízesítő előállítása is idényszerű tevékenység, a gyártósoron átlagosan 176 üzemnapon napi 10 órán át dolgoztak a vizsgált évben.
Kiemelkedő a magyarok fűszerpaprika gyártás
A jelentés szerint a fűszerpaprika-őrleményt gyártó cégek több mint fele (55,6 százaléka) 80 százaléknál magasabb kapacitáskihasználtsággal dolgozott a vizsgált évben, az alacsony kategóriába a vállalkozások 22,2 százaléka tartozott. Magas és nagyon alacsony kapacitáskihasználtságon az üzemek 11-11 százaléka működött, 40-60 százalékos kihasználtsággal pedig egy cég sem rendelkezett.
A gyártóvonalakon 2020-ban 4,8 tonna szárított fűszerpaprikát őröltek meg, a súlyozott átlagos kapacitáskihasználtság 65,8 százalék volt. A fűszerpaprika-őrlemény gyártása szezonális tevékenység, a beérkezett adatok alapján a vizsgált évben átlagosan 152 üzemnapon őröltek fűszerpaprikát naponta 10 órán keresztül.
A megfelelő, illetve a kiemelkedő minőségű és volumenű őrlemények gyártását a stabil fűszerpaprika feldolgozó cégek képesek biztosítani, azonban hazánkban nagy hagyománya van a házi fűszerpaprika őrlemények készítésének, ami nem igényel magas színvonalú gyártósorokat.
A fűszerpaprikaőrlő gyártóvonallal rendelkező TOP 5 gazdasági társaság termelésének aránya az összes termelésből 96,8 százalékot tett ki 2020-ban. Éves termelése 4,6 ezer tonna volt, ami óránként átlagosan 2,1 tonna őrölt fűszerpaprika előállítását jelen-tette.
Toplistás cégek
A feldolgozott fűszer, fűszerkeverék és szilárd ételízesítő gyártásával foglalkozó TOP 5 vállalkozás adatait elemezve megállapítható, hogy az össztermelés 94,8 százalékát adták a legnagyobb cégek, a vizsgált vonalak közül a súlyozott átlagos kapacitáskihasználtság itt volt a legmagasabb, 76 százalék.
Termesztenél? Csak így teheted!
Egyre népszerűbb Magyarországon a gyógy- és fűszernövények előállítása, ezzel együtt pedig a növények és palántáik forgalmazása is. De hogyan lehet ma itthon szabályosan gyógy- és fűszernövény palántákat előállítani? Mikor van szükség a gyógy- és fűszernövény palánta forgalmazásához a növénytermesztési hatóság engedélyére? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összegyűjtötte ezekre a kérdésekre a válaszokat.
Gyógy- és fűszernövény palánta forgalmazásához abban az esetben lehet szükség a növénytermesztési hatóság engedélyére, ha a forgalomba hozott palánta fajtája a Nemzeti Fajtajegyzék – Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben államilag elismert fajtaként van feltüntetve (fakultatív fajták) és a palánta hazai előállítású. A fajta nélküli palánta engedély nélkül is forgalomba hozható – olvasható a Nébih oldalán. A fűszerként, élelmezési célból forgalomba hozott gyógy- és fűszernövények nem szaporítóanyagok, ezért azokat az alábbi szabályozás nem érinti. Nem kell engedélykérelmet benyújtania annak az üzemnek, amely
- a gyógy- és fűszernövény palántát saját felhasználásra szánja,
- a gyógy- és fűszernövény palánták kizárólag díszítés céljára való forgalomba
- hozatalával foglalkozik (ebben az esetben a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba
- hozataláról szóló 45/2008. (IV.11.) FVM rendelet szerinti feltételek vonatkoznak rá,
- amelyeket itt lehet megtekinteni.
- a genetikai sokszínűség megőrzését célzó palántatermesztést/forgalmazást végez,
- a kis mennyiséget meg nem haladó mértékben, kísérleti-, kutatási-, nemesítési, kiállítási
- célra hoz forgalomba, vagy
- a kis mennyiséget meg nem haladó kiskerti felhasználás céljából hoz forgalomba gyógy- és fűszernövény palántát,
- a palánta teljes mennyiségét külföldön értékesíti.
Otthoni fűszerkert fillérekből
Ha nem szeretnél termelővé válni, csak magadnak vagy családodnak nevelnél fűszernövényeket, az is kihozhatod fillérekből. Több megoldás is létezik erre: van aki a palántázásra esküszik van, aki a magról vetést favorizálja. De talán a legjobb az egészben, hogy még nagy kertre sincs szükséged hozzá. Az udvar egy rejtett sarkában vagy akár a konyhád ablakában is termeszthetsz fűszernövényeket, hiszen a legtöbb fajta igénytelennek mondható, nem kell túl sokat foglalkozni velük.
Rengeteg növény közül választhatunk. Ráadásul még jól le is foglalhatjuk magunkat a gondozással, ha pedig főzni kezdünk, akkor egyszerűen csak letépkedjük vagy levágjuk a kívánt fűszert, és frissen, vegyszermentesen tehetjük bele a főztünkbe. Érdemes könnyen termő fajtákat termeszteni a lakásban. Ha napos, világos ablakokkal rendelkezünk, az alábbi növények télen beltéren is meglehetősen könnyedén növekednek.
- Bazsalikom: Jó ötlet, ha te magad ülteted el a magvait. A cserepet ezután tedd egy déli tájolású ablakhoz, szereti ugyanis a sok napsütést és a meleget.
- Babér: Évelő növény, az északi vagy nyugati fekvésű ablak előtt jó helye lesz. Arra azonban figyelj, hogy legyen neki elegendő tér! A babérnak kell a levegő megfelelő áramlása ahhoz, hogy egészséges maradjon.
- Turbolya: Francia petrezselyemnek is nevezik. Magjait késő nyáron ültesd el, szépen növekszik akkor is, ha kevés fény éri. Ugyanakkor legalább 18-21 fok kell ahhoz, hogy fejlődjön.
- Metélőhagyma: A termőidőszak végén húzz ki egy szállal a kertedből, és ültesd el egy cserépbe. Hagyd kint, míg a levelei el nem száradnak. Kora télen vidd be a leghidegebb beltéri helyre, akár a pincébe, pár napra. Azután helyezd a legnaposabb ablakba.
- Oregánó: Legjobb, ha szabadtéri növényről szaporítod: vágj le belőle egy szárat, amit aztán elültetsz. Ha ez megvan, tedd egy déli fekvésű ablakhoz.
- Petrezselyem: Magról is növesztheted, vagy kihúzhatsz egy szállal a kertedből, amikor vége a szezonnak. A petrezselyem a teljes fényárt kedveli, lassabban nő egy északi vagy nyugati tájolású ablaknál.
- Rozmaring: Vágj le egy szárat belőle, és biztosíts neki állandó nedvességet, míg nem hajt gyökeret. Gyökereztető hormonoldatot is használhatsz. Leginkább déli fekvésű ablaknál fejlődik, és mivel olyan, mint egy természetes légfrissítő, még a hűvösebb időszakokban is érezni az illatát.
- Zsálya: Ha van szabadtéri növényed, vágj le róla egy szálat, így a lakásban is könnyen termesztheted. A beltéri levegő szárazságát jól tűri, de kell neki az erős napsütés egy déli fekvésű ablakból.
- Tárkony: A késő őszi, kora téli alvó időszak nagyon fontos számára. Ha a konyhádban is meg akarod honosítani, egy érett növényt válassz ki a kertből, és hagyd kint, míg a levelei el nem halnak. Vidd a leghidegebb beltéri helyre pár napra, majd rakd egy déli fekvésű ablak elé, hogy annyi napfényt kaphasson, amennyit csak lehetséges. Folyékony műtrágyával gondoskodj róla.
- Kakukkfű: A beltéri termesztést kezdhetjük azzal, hogy egy kültéri növényről levágunk egy zsengébb részt és azt gyökereztetjük, de akár az egészet is átültethetjük egy cserépbe. A kakukkfű a sok napsütést szereti, de megnő északi vagy nyugati fekvésű ablaknál is.
Címlapkép: Getty Images