Az elmúlt években egyre többet beszélünk a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséről Magyarországon és más országokban. Ugyanakkor az embereket nem csak az érdekli, mennyit keresnek, legalább ilyen fontos, hogy milyen hosszú és mennyire egészséges életre számíthatnak, írja a Telex.
Most megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, mennyivel élnek tovább a gazdagabb településeken lakó magyarok a szegényebbekhez képest, illetve ez az egyenlőtlenség hogyan változott az elmúlt évtizedekben.
A települések jövedelem szerinti feloszlása
A mintákat alkotó településeket az egy főre jutó 2016-os jövedelem (egészen pontosan az egy lakosra jutó, adózás előtti adóköteles jövedelmek 2016-os árakon) szerint sorba rendezve húsz egyforma nagyságú csoportra osztották. Néhány példa arra, hogy az egyes csoportokban milyen településeket találunk:
- A legszegényebb huszadban találjuk például Hodászt: a 3400 lelkes szabolcsi faluban 366 ezer forint az egy főre jutó éves jövedelem,
- A 10. csoportban, tehát az eloszlás közepén van a Veszprém megyei Pápa, ahol 32 ezren laknak, az egy főre jutó átlagos éves jövedelem 939 ezer forint,
- A leggazdagabb településhuszadban van például a főváros környékén található Budaörs (1 millió 444 ezer forint), Nagykovácsi (1 millió 570 ezer forint) és Dunakeszi (1 millió 419 ezer forint).
Mi az a várható élettartam?
A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének definíciója szerint a várható élettartam (amelyet gyakran várható átlagos élettartamnak neveznek) a halálozás komplex mérőszáma, amelyet a halandósági tábla segítségével számítunk ki. A legismertebb mutató a születéskor várható átlagos élettartam, amely az egész népesség mortalitási tapasztalatait összegzi (általában egy adott évre vonatkozóan).
A tanulmányukban a 45 éves korban várható élettartamot használták. Ez azoknak az éveknek a száma, amit a 45 évesek remélhetnek, feltételezve, hogy a 2011-2016 közötti időszak korspecifikus halálozási rátái lesznek érvényesek rájuk az életük későbbi éveiben.
A legszegényebb és a leggazdagabb településeken hogyan alakul a 45 éves korban várható élettartam a 2011-2016-os időszakban. Kékkel ábrázoltuk a legszegényebb települések átlagát, pirossal pedig a leggazdagabb településekét. Az ábrát nemek szerint is megbontottuk: a bal oldalon láthatók a férfiakra, a jobb oldalon pedig a nőkre vonatkozó adatok.
Az eredmények megerősítik azt a közismert tényt, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. De más következtetések is levonhatóak. Megállapítható, hogy nagyok az egyenlőtlenségek:
a leggazdagabb településeken 7 évvel hosszabb hátralévő élettartamra számíthatnak a 45 éves férfiak és 4,5 évvel hosszabb élettartamra a 45 éves nők, mint a legszegényebb településeken. Európai összehasonlításban ez azt jelenti, hogy a legszegényebb településeken lakó 45 éves férfiak várhatóan kevesebb ideig fognak élni, mint az átlagos belarusz férfi, míg a leggazdagabb településen lakó férfiak majdnem annyi ideig, mint az átlagos német férfi.
Mind a férfiak, mind a nők esetében, ha kiszűrjük az elkerülhető halálokok miatti különbségeket, akkor sokkal kisebbek az eltérések a szegény és a gazdag települések között a 45 éves korban várható hátralévő élettartamban. A férfiak körében a legszegényebb és a leggazdagabb települések közötti különbség 7 évről 3 évre csökken, a nők körében pedig 4 évről 2 évre. Vagyis a várható élettartamban mutatkozó különbségek legalább felerészben elkerülhető halálokok számlájára írhatók. Ez az eredmény azt sugallja, hogy megfelelő egészség- és társadalompolitikával csökkenthető a települések közti egyenlőtlenség.
Az egyenlőtlenségek nemcsak nagyok, de húsz év alatt növekedtek is. Két évtized alatt jelentősen nőtt a 45 éves korban várható élettartam a szegényebb és a gazdagabb településeken is. A legszegényebb településeken a férfiak körében 22 évről 26 évre, a nők körében 31 évről 33 évre. A leggazdagabb településeken a férfiak körében 28 évről 33 évre, a nők körében 33 évről 37 évre. Míg 1991 és 1996 között kevesebb mint 6 év volt a különbség a legszegényebb és a leggazdagabb településeken élő 45 éves férfiak életkilátásai között, 2011 és 2016 között már majdnem 7 év. A nők körében ugyanez a különbség 2 évről 4,5 évre nőtt.
Az egészség- és társadalompolitika mozgásterét támasztja alá az is, hogy erős összefüggés van a települések jövedelmi helyzete és különböző egészségügyi mutatók között. A Központi Statisztikai Hivatal területi statisztikai adatai, illetve más adatbázisok alapján a gazdagabb településeken jóval közelebb van átlagosan a gyógyszertár és a szakrendelő, gyorsabban ér ki a mentő és kevesebb a betöltetlen háziorvosi praxis, és magasabb arányban vesznek részt a lakosok szűrővizsgálatokon is. Emellett kevesebben dohányoznak, kevesebb egészségtelen ételt és italt fogyasztanak, és többet sportolnak a gazdagabb települések lakói.
A Defacto szerint ezek az eredmények alátámasztják, hogy a mindenkori kormánynak komoly felelőssége van az ilyen mértékű területi egyenlőtlenségek csökkentésében.
Címlapkép: Getty Images