Január 1-jétől nem lesz gyógyszer a kiszállított csomagokban, a gyógyszertárban árult egyéb termékeket lehet majd csak megvenni tőlünk online. Ez rendkívüli veszteség. Folytatjuk így a webes kiszolgálást, abban bízva, hogy a döntéshozó végül belátja, hogy az online (vény nélküli) gyógyszerkiadás a betegeknek is hasznos. Mert úgy látjuk, most senki nem nézi a betegek érdekeit. Nyakunkon a Covid, ám januártól ezek szerint mindenképpen be kell jönniük az embereknek hozzánk a patikába, ha gyógyszert akarnak kiváltani.
Így foglalta össze egy patikalánc neve elhallgatását kérő vezetője, mi várható azután, hogy életbe lép a gyógyszerpiacot felforgató törvénymódosítás, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezett, és amely megtiltja a gyógyszereknél a csomagküldést. A vényköteles gyógyszereket eddig sem lehetett csomagküldéssel célba juttatni, annyi változik, hogy a jövő év elejétől a vény nélkül kapható gyógyszerek is tiltólistára kerülnek, csak a gyógyszertárak szakszemélyzete viheti ki azokat, számolt be a 24.hu.
50-80 százalékkal nőtt a netes forgalom
Az online gyógyszer-értékesítést tíz éve engedélyezték, mostanra mintegy ötszáz gyógyszertár élt a csomagküldés lehetőségével. Az online gyógyszerforgalom egyelőre csekély, de dinamikusan növekszik, nem véletlen, hogy a nagyobb piaci szereplők százmilliókat öltek a webes fejlesztésekbe, sőt beszéltünk egy olyan kisebb, nyugat-magyarországi patika tulajdonosával is, mely már a forgalmának a 30 százalékát az interneten hozza be. Minden ötödik gyógyszertár foglalkozik internetes gyógyszer-értékesítéssel, és az elmúlt két-három évben 50-80 százalékkal nőtt a webes gyógyszerforgalom. Havonta körülbelül 150 ezer megrendelés érkezik be a netes gyógyszertárakba, és ez a szám a második, harmadik járványhullám idején 300 ezerre is felment – érzékeltette a növekedést a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szakmai igazgatója a Népszavában.
Vényköteles gyógyszert csak gyógyszertárban lehet venni, viszont a januárig érvényes szabályozás szerint vény nélkülit az interneten is rendelhetünk a patikáktól, és ezekhez csomagküldés útján – futáros kiszállítással – is hozzájuthatunk. Az utóbbiból van egyébként több, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján elérhető adatok szerint az 5136 csak orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer mellett 6298 vény nélküli érhető el. A vény nélküliek közül 331 gyógyszert meg lehet venni drogériákban, benzinkutakon és kiskereskedelmi üzletekben is, ezek a gyógyszertáron kívüli gyógyszerek. Tavaly a lakosság a közforgalmú gyógyszertárakban 202 millió doboz gyógyszert váltott ki, 558,7 milliárd forint értékben.
A kamara időben akart gátat szabni
Most kellett lépni, mert még a folyamat elején voltunk
- indokolta a jogszabályváltozás időzítését a lapnak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. A kamara becslése szerint az online gyógyszerforgalom jelenleg 1 százalékot tehet ki, de 3-5 éven belül 15 százalékra növekedhetett volna.
Hankó nem rejtette véka alá, hogy azért szorgalmazták az intézkedést, mert
az utóbbi időkben több újabb, nagy volumenű csomagküldési szerződésről szereztek tudomást.
A külföldi példák alapján pedig gyors, dinamikus és agresszív piacszerzésre, térnyerésre számítottak. Ez a kamara szerint középtávon veszélyeztethette volna a kistelepüléseken lévő patikák fennmaradását, mert olyan forgalmat vett volna el tőlük, ami a létükhöz elengedhetetlen.
Nem említett cégneveket, de a piac mindkét nagyágyúja erősített ezen a területen az utóbbi időben: a kiterjedt gyógyszertári háttérrel rendelkező Phoenix Pharma Zrt. nemrég invesztált 100 millió forintot webes fejlesztésbe, aminek a lényege, hogy a csatlakozó patikák számára megoldja az online értékesítést, persze díj ellenében; a piacvezető gyógyszernagykereskedő, a Hungaropharma Zrt., illetve az általa ellátott hálózatok pedig összefogtak a házhozszállítást végző Foodpandával.
A kis településeket ellátó patikák féltése mellett az elnök a gyógyszerbiztonságra hivatkozott, mondván:
Nem éreztük garantáltnak a hamisításmentességet, a megfelelő minőséget, illetve azokat a feltételeket (például hőmérséklet a hűtést igénylő gyógyszereknél), amelyeket a zárt gyógyszertári forgalmazáson belül dokumentáltan, személyi felelősség terhe mellett biztosítani kötelező.
Szerinte a csomagküldésnél a futár belépésével megszakad a zárt lánc, és a személyes felelősség, az ellenőrizhetőség, így nem garantálható a gyógyszerbiztonság.
A kamara azt szeretné, ha a csomagküldés megtiltása után rendeleti úton dolgoznák ki a házhoz szállítás részletszabályait, segítve egyrészt a kistelepülési gyógyszertárak fennmaradását, másrészt biztosítva, hogy például a mozgásképtelen betegeknek házhoz vigyék a gyógyszereiket a közeli patikából. A rendelet alkalmas lenne arra is, hogy az egyedi import gyógyszerek kiszállítását és a vényfoglaló rendszerek révén keletkező szállítási igényeket is a házhoz szállítás szabályozott rendje alá terelje, a csomagküldés helyett.
Meglepő időzítés
A lap megkeresett több, csomagküldéssel foglalkozó láncot, hogy megismerjék álláspontjukat a törvénymódosításról, ám csak ketten vállalták a nyilatkozatot. Számos megfontolandó érvet hoztak fel, a döntéshozók azonban nem voltak kíváncsiak erre, a javaslat előkészítésébe sem vonták be őket. Mint megtudtuk, a Gazdasági Versenyhivatalt sem kérdezték meg a piacot átrendező, a gyógyszerek kiszállítását kizárólagosan a patikák szakszemélyzetére testáló jogszabálytervezetről, jóllehet a hivatalnak véleményeznie kellene a verseny szabadságát sértő, tervezett kormányzati intézkedéseket.
Európa legtöbb országában megengedett a vény nélkül kapható gyógyszerek csomagküldése, kevés kivétel akad, teljes a tiltás Görögországban és Romániában. Ugyanakkor vannak olyan államok, ahol a vényre kapható szerek is rendelhetők a neten, így Németországban és a skandináv országokban.
Kaló Tamás, a Phoenix Pharma Zrt. vezérigazgatója meglepőnek tartja a törvénymódosítás időzítését, hiszen a koronavírus-járvány miatt, biztonsági megfontolásokból, a lakosság kifejezetten igényli, hogy otthonában vehesse át a gyógyszertári készítményeket. Szerinte egy
a lakosság gyógyszerhez jutását ilyen jelentősen korlátozó intézkedés előtt szükség lett volna hatástanulmányra, meg kellett volna vizsgálni, valóban rejt-e gyógyszerbiztonsági kockázatot a csomagküldés, illetve hogy milyen hatása lesz a betegekre, ha megszüntetik ezt a lehetőséget.
A tiltással nem a betegek érdekeit nézték
- mondta a már említett, név nélkül nyilatkozó piaci szereplő. Tegyük fel, valaki mozgásában akadályozott, egyedül él, a szomszédját és mást sem tud megkérni, hogy váltsa ki a gyógyszerét. Eddig jobb híján megtehette, hogy segítségül felhívott egy futárt, januártól azonban így már nem juthat a gyógyszeréhez. Kérdéses lehet az is, hogy a házi segítők kiválthatják-e a gondozottjaik gyógyszereit. Forrásunk kételkedik abban, a patika meg tudja-e ítélni, hogy ha valaki több különböző névre szóló receptet vált ki, az üzleti tevékenységet végez-e vagy sem. Fogalma sincs, honnan kellene ezt tudnia a gyógyszertári kiszolgálónak, illetve hogyan ellenőrizhetné. Egyetlen megoldást lát, azt, hogy januártól nem szolgálnak ki olyan személyt, aki több, különböző nevekre szóló receptet váltana ki.
Címlapkép: Getty Images