Időjárás, koronavírus, dráguló kőolaj, állami beavatkozás hiánya, szállítás, Dél-Amerika – ez csak néhány tényező a sok közül, ami nagyban befolyásolja a gabonaárakat. A gabonaárak viszont lényegében az egész élelmiszeriparra hatással vannak, így igen komoly problémák üthetik fel a fejüket a világban. A jelenleg kialakult helyzetről, árakról, bizonytalanságról és a várható változásokról, illetve arról, hogy Magyarországon is kell-e bármilyen hiányra számítanunk, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke számolt be az Agrárszektornak.
Hol tartanak az árak jelenleg?
Petőházi Tamástól megtudtuk, hogy az étkezési-és a takarmánybúza tonnája is 100 ezer forint van Magyarországon, a takarmánykukorica tonnája pedig 90 ezer forint felett továbbra is. Azonban mondhatni, hogy jelenleg lassuló tendencia figyelhető meg, picit stagnálni kezdtek az árak. Azt viszont egyelőre szinte lehetetlen megmondani, hogy mi vár a gazdákra 2022-ben, mivel a gabonaárakat mindig a háttérfundamentumok határozzák meg, de a csökkenést pont ezért még nagyon korai megállapítani.
A gabonapiac karácsonyi csendes állapotba fog kerülni néhány napon belül. Ha a világpiacon nem lesz hirtelen nagy változás, akkor nyugodt karácsonyunk lehet idén
- mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
A koronavírus árnyékában
Érdemes tisztában lennünk azzal is, hogy nagyon sok tényező tudja mozgatni az árakat, a háborúktól kezdve a koronavírus-járványig. Jelenleg például nem tudni, hogy a legújabb variáns, az omikron, milyen hatással lesz az ágazatra, hiszen a Covid és a mutánsai világpiaci keresleti stoppot, kereskedelmi korlátozásokat is elő tudnak idézni. Akár szállítási nehézségek is kialakulhatnak miatta, amik szintén megnyomják az árakat. Ez pedig egy olyan helyzet – csakúgy, mint a háborúk -, amire nem igazán lehet felkészülni, nincsen rá „protokoll”, hogy mi a teendő ilyen esetekben.
Aki kivár, az nyer(het)
Jól megfigyelhető, hogy a gabona világpiaci árát a belső és a külső tényezők határozzák meg: előbbihez tartoznak az átmenő készletek, a terméseredmények, a kereslet és a felhasználás is, utóbbihoz pedig számos dolog, például a járvány is. Ezek sokkal nagyobb mozgásokat tudnak indukálni a világban.
Hiszen, a koronavírusra sem lehetett számítani, ezáltal készülni sem. Egy dolog azonban biztos: aki megteheti, az kivár. Azok a szereplők, akik készlettel rendelkeznek, azok kivárnak, akik viszont nem tudnak, ők kereskednek.
- fogalmazott Petőházi Tamás.
Bajban lehetnek a nem önellátó országok
Vannak olyan országok, amelyeknek szükségük van az import gabonára, hiszen nem önellátóak. Ezek az országok mindent megtesznek azért, hogy importból jussanak gabonához, sokszor még az ár sem számít. Az ilyen mértékű emelkedések viszont akár élelmiszerhiányt is okozhatnak, amik egyúttal politikai instabilitáshoz és „forradalmakhoz” vezethetnek. Ilyen azonban Magyarországon nem fordulhat elő, nem kell hiánytól tartanunk a nehézségek ellenére sem. Mondhatni, hogy szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az élelmiszertermelés szempontjából igen jó adottságokkal rendelkezünk.
Mi lesz az árakkal?
Mint ahogyan korábban is említettük, az ármozgásokat a háttérfundamentumok határozzák majd meg, a bizonytalan dolgok miatt viszont bizonytalan a helyzet is. A január második felében vagy február elején történő dél-amerikai aratások lesznek még döntőek (ekkor aratják a nyári kalászosokat), hiszen azok fogják megszabni az árakat. Ebből is látszik, hogy ahhoz, hogy az árak ne emelkedjenek tovább, rendkívül sok tényezőre van szükség, arról nem is beszélve, hogy a kőolaj drágulása is problémákat okoz. Ha nem fog csökkeni az ára, illetve, ha nem lesz valamilyen erősebb tényező, ami levinné az árakat – például állami beavatkozások -, akkor bizony szépen lassan kúszhatnak még fel az árak. Azt pedig már tudhatjuk, ha a gabona drágul, akkor az egész termékpálya is drágul.
Címlapkép: Getty Images