Pénzcentrum: Magyarországon az idei évben rengeteget hallani az építőipari alapanyagárak drasztikus emelkedéséről. A helyzet annyira kritikus volt, hogy a kormány egy ponton közbe is lépett. Mi okozta az eddigi drasztikus alapanyagár-növekedést, ennek a mértéke ugyanakkora volt a kelet-közép-európai régióban? Érintette-e Magyarországot erősebben a jelenség például a gyenge forint miatt?
Keith Riddle: Úgy gondolom, hogy a globális áremelkedések mértéke nagyjából teljesen a koronavírus-világjárvány számlájára írhatók. Ha belegondolunk abba, hogy a modern gazdaságok egyik alappillére a szolgálgatói szektor, akkor könnyű belátni, hogy a járvány ezt rövid-hosszabb időre teljesen leállította a különböző erős lezárásokkal. Sokan éppen ezért az itt el nem költött pénzüket elkezdték például az épületeikbe fordítani, felújítani. A probléma viszont az volt, hogy a kínálati oldal nem volt képes kielégíteni a keresletet, ezért az árak elkezdtek drasztikusan emelkedni. Ha megnézzük például a fa árát, akkor az egyes helyeken akár 300 százalékos növekedésen is átment a világban, ezért nem gondolom, hogy Magyarországot például kifejezetten durvábban érintette volna ez a jelenség, mint más országokat. Ez pedig igazából csak attól függ, legalábbis az építőiparban mindenképp, hogy milyenek az építkezési tradíciók az egyes országokban. Az USA-ban például sokkal több fát használnak, mint Európában. Éppen ezért az építkezési költségek, a fa drágulása miatt, ott sokkal nagyobbak voltak, mint nálunk, Európában. A VELUX-nál nekünk a három legfontosabb alapanyagunk az üveg, a fa és az alumínium. Ebből kettő, a fa és alumínium ára az összes alapanyagár közül a legerősebben drágult.
Mészáros Krisztián: Ha kicsit kitérünk Magyarországra, akkor az mindenképpen igaz, hogy azokat a termékeket, amiket mi magunk is importálunk az országba, azok egyből erős dráguláson mennek át akkor, ha gyenge a forint. Azoknál a termékeknél, amiket itt állítanak elő, ennek a hatásnak az érvényesítése egyértelműen a kereskedőn múlik. Mi például ezt nem érvényesítettük egyből, nálunk minimális volt az áremelkedés az év elején ebből fakadóan. Igaz persze, hogy ez hatással van a profitra, amit végül el kell fogadniuk a vállalkozásoknak. A fogyasztók által tapasztalható drágulás mértéke tehát attól is függ, hogy a vállalkozásoknak ebből a szempontból mekkora a gazdasági mozgástere.
Pénzcentrum: Magyarországon hallani lehetett azt is, hogy bár sok tényező befolyásolja az árak alakulását, a drasztikus magasságok sokszor azért alakulhattak ki, mert bőven akadtak olyan vállalkozások, amik tisztességtelenül jártak el. Erről mi a véleményük?
Mészáros Krisztián: Az biztos, hogy mi nem keressük olyan partnerek társaságát, akik tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatnak. Különösen figyelünk az egész ellátási láncban, hogy olyan kereskedőkkel dolgozzunk együtt, akik még a válságos időszakokban is megbízhatóan teljesítenek. Más vállalatok nevében persze nem beszélhetek, de amit a kérdésében felvet, biztosan voltak olyan vállalkozások is az országban, akik tisztességtelenül lovagolták meg ezeket a folyamatokat. Nálunk a VELUX-nál viszont egyértelműen az úgynevezett FIFO-t, azaz a First in, First out módszert alkalmazzuk, ami azt jelenti, hogy a raktárkészletünk legrégebbi elemeit értékesítjük elsőként, ezeken pedig értelemszerűen nem érvényesítjük azokat a többletköltségeket, amik később jelentkeznek a gyártás során.
Keith Riddle: Nagyvállalat révén, nekünk a beszállítóinkkal hosszú múltra visszanyúló partneri kapcsolatunk van, akik velünk szemben is méltányosan kereskednek. Nem tudunk, és nem is akarnánk olyan ügyfelekkel hosszú távon együttműködni, akik mindig csak azoknak adnák el például a fájukat, akik éppen a legtöbbet hajlandóak fizetni érte. Az ilyesféle spekulációs ügyletekbe nem is kívánnánk belefolyni.
Pénzcentrum: Önök szerint várható-e, hogy jövő év elején újra kiugróan növekedjenek az építőipari árak? Azt már most pedzegetik, hogy a globális energiaár-növekedés miatt ez elkerülhetetlen lesz az építőiparban is.
Keith Riddle: Ahogy arra már az előbb is utaltam, a VELUX nem emelt rögtön árakat akkor, amikor az idei évben meredeken kezdtek emelkedni az alapanyagárak. Egyszerűen azt gondoltuk, hogy a vevőknek ez a mértékű emelés túl sok lenne. Próbáltuk tehát úgy menedzselni a beszerzéseinket és a kifizetéseinket, hogy a vásárlóink a nagyfokú drágulásból minél kevesebbet érzékeljenek. A következő év elején, azaz 2022 első hónapjaiban azonban nekünk is érzékelhetőbben árat kell emelnünk, ennek a mértéke országonként változó lesz, 7-10 százalékkal számolunk. Nem gondolom viszont, hogy ezen felül újabb áremelésre kényszerülnénk 2022-ben. Az árak ugyanis el fognak érni egy olyan szintet, ami fölé már nem kúsznak, legalábbis a várakozások most ezt mutatják. Azt nem mondom, hogy ha meglesz ez az árszint, akkor onnan meredek zuhanás lesz, de azt sem, hogy újabb meredek emelkedés következne. Ilyetén az árszínvonal beállására számítunk az emelést követően. Az energiaárak viszont biztosan ütőkártyának fognak számítani 2022-ben, és nem csak a mi üzletmenetünkben, az itt tapasztalható drágulással a piac minden szereplőjének meg kell majd küzdenie, és ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen energiára mindenkinek szüksége van.
Mészáros Krisztián: Ehhez csak annyi kiegészítést tennék, hogy az inflációt sem szabad kifelejteni a képből. Ha megnézzük ez most Magyarországon több mint 7 százalékos a legfrissebb statisztikák szerint. Ez a mostani szituáció tehát már önmagában sem összehasonlítható az 1 vagy 2 évvel korábbival. Tehát ha a gyártók már csak a meglévő infláción túl 1-2 százalékos emelést is foganatosítanának, azzal már közel a 10 százalékos emelésnél tartanánk.
Az interjú itt folytatódik.
Címlapkép: Getty Images