Fillérekért vehetsz vidéki családi házat: ezekben a megyékben néhány millióért is van ajánlat

Összességében idén is emelkedtek az árak, de markáns különbségek láthatók a különböző területeken. A megyeszékhelyeken a használt lakásoknál 15 százalékos drágulás történt, így decemberre 485 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár.

A top 5-ben kapott helyet Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Szeged és Veszprém 500-611 ezres átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbbak közé sorolható Kaposvár 316 ezer, Békéscsaba 287 ezer és Salgótarján 187 ezer forintos árral.

A megyeszékhelyeken eladó új lakóingatlanok négyzetméterára 2021 elejétől számolva 19 százalékkal 651 ezer forintra emelkedett. Veszprémben, Debrecenben, Szeged és Pécsen 718-766 ezer forint volt a decemberi kínálati ár, így ezek a városok a legdrágábbak. Legolcsóbban pedig Kaposváron, Békéscsabán és Nyíregyházán hirdették az új lakásokat, utóbbi megyeszékhelyeken 464-512 ezer forintba kerül egy négyzetméter.

Az áfacsökkentés és a támogatások nagy lökést adtak a lakáspiacnak. Elsősorban a vidéki családi házak építése ugrott meg idén a hazai lakáspiacon, a társasházprojektek lassabban indultak be az áfacsökkentés nyomán. Az első félévben megugrott az adásvételek száma, és az árak is kilőttek az év elején. A bérlakáspiac lassan kezdett el magára találni, Budapesten még jóval a járvány előtti árszint alatt volt. Jövőre lassulhat a használt lakások árának növekedése, az új lakásoké azonban tovább drágulhat.

Az első negyedévben erőteljes áremelkedés jellemezte a hazai lakáspiacot, a drágulás mértéke megközelítette a 6,3 százalékot. Ilyen mértékű növekedés utoljára 2020 első negyedévében volt megfigyelhető. A reál értelemben vett változás ennél mérsékeltebb, 5,06 százalékos volt. Az árak emelkedésében szerepet játszott a kereslet hirtelen megugrása az első három hónapban, amelyhez hozzájárultak az év elejétől elérhető lakásvásárlási támogatások is.

Az érdeklődés még a második negyedévben is erős maradt, de az árak az előzetes adatok alapján csak minimális mértékben emelkedtek, a változás mindössze 0,94 százalékos volt. Reál értelemben a magas infláció miatt az árak enyhe, 0,24 százalékos mérséklődése volt megfigyelhető. A harmadik negyedévről még csak kevés adat áll rendelkezésre, a piac alakulására az ingatlanközvetítő hálózatok tapasztalataiból lehet következtetni, amelyek alapján a harmadik negyedévben tovább drágulhattak az ingatlanok.

A Takarék Index elemzői szerint 2021 első féléve minden régióban áremelkedést hozott a fajlagos medián árakban. Éves szinten 3,5 és 13,3 százalék között mozgott a drágulás mértéke. A legnagyobb emelkedés a fajlagos árakban Észak-Magyarországon volt, míg a legkevésbé a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld drágult.

De nemcsak a régiók, hanem a településtípusok esetében is jelentős eltérés volt. Az értékesített ingatatlanok négyzetméterára a községekben 5,2 százalékkal csökkent, míg a megyeszékhelyeken 8,62 százalékkal nőtt.

Olcsón adják a házakat a Dél-Alföldön?

A dél-alföldi régió megyéiben átlag körüli, vagy az alatti lakásárak jellemzők. A három megye – Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés – közül Csongrád-Csanád a legdrágább, ahol az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe szerinti 345 ezer forintos átlagos négyzetméterár kicsivel meghaladja a – Budapest nélkül számított - 331 ezer forintos országos átlagot. Ezzel szemben Bács-Kiskun 289 ezer forintos átlaga elmarad attól, Békés megye pedig az utolsó előtti helyen áll az ország megyéinek sorrendjében, 213 ezer forintos átlaggal.

Ahogy több kelet-magyarországi megyében, úgy a relatíve alacsony árakat itt is magyarázhatják az országos átlagtól 20-30 százalékkal elmaradó átlagjövedelmek.

Ez alól két járás képez kivételt, ami egyben két megyeszékhelyet jelöl: Kecskemét lakásárak tekintetében az ötödik, Szeged pedig a hatodik legdrágább megyeszékhelye az országnak, előbbi 404 ezer, utóbbi 396 ezer forintos átlagos négyzetméterárakkal. Kecskemét egyértelműen az ipari tevékenységnek – autógyártás – Szeged pedig az oktatási, kutatási tevékenységnek és a régióközponti szerepkörének köszönhetően emelkedik ki gazdaságilag a régióból. A harmadik megyeszékhelyre, Békéscsabára ugyanez nem igaz, az ottani árak – a megyeszékhelyek közül - egyedül a salgótarjánit előzik meg, 246 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.

Ami a régió lakásépítési számait illeti, az Eltinga Vidéki Lakáspiaci Riportja alapján tíz lakásosnál nagyobb társasházban Csongrád-Csanád megyében mintegy 1000 lakás épül, melyek legtöbbje Szegeden valósul meg. Ez egyébként a megyeszékhelyek közül országosan az egyik legmagasabb érték. Bács-Kiskun megyében hasonló méretű projektekben mintegy 700 lakás épül, Békésben viszont kevesebb mint 50

– mondta el Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője.

Mi a helyzet megyei bontásban?

Bács-Kiskun megyében a lakásépítések országosan 2016 óta tartó felfutásának részeként 2021 I. félévében 21%-kal (országosan 13%-kal) nőtt az épített lakások száma az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest. Összesen 424 lakást vettek használatba, melyek több mint háromnegyede a megyeszékhelyen, 15%-a kisebb városokban, a fennmaradó részük pedig községekben épült. A megyei szintű növekedés a megyeszékhelyen kivitelezett lakásberuházások élénküléséből adódott, ugyanakkor a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinál kevesebb lakást vettek használatba.

Építési forma szerint a lakások 64%-át többszintes, többlakásos épületben, 36%-át családi házas formában adták át. Az előző év azonos időszakinál 2,4-szer több lakást vettek használatba többszintes, többlakásos épületben, ezek építése volt a megyei bővülés motorja. Emiatt az új lakások átlagos alapterülete (80 m²) némileg elmaradt az országos átlagtól (83 m²), 30%-uk épült 4 vagy annál több szobával.

Az év első felében 69 lakás szűnt meg a megyében, háromszor annyi, mint 2020 I. félévében.
Az országos élénküléssel párhuzamosan a megyében is emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (470) az előző év azonos időszaki alacsony bázis másfélszeresére nőtt, a két évvel korábbitól azonban némileg elmaradt.

Békés megyében nem érvényesült a lakásépítésekben országosan 2016 óta tartó emelkedő tendencia: 2021 I. félévében az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest 40%-kal visszaesett (országosan 13%-kal nőtt) az épített lakások száma. Összesen 53 lakást vettek használatba, 11-et a megyeszékhelyen, 41-et a többi városban, községben mindössze egyetlen lakás épült. Mindhárom településtípus esetében (legfőképp a megyeszékhelyen) csökkent az átadott lakások száma.
38 lakásnak természetes személy, 12-nek vállalkozás, 3-nak pedig helyi önkormányzat volt az építtetője.

Építési forma szerint 38 lakást családi házas formában, 12-t többszintes, többlakásos épületben, 3-at csoportházban adtak át. Az új lakások átlagos alapterülete (116 m²) jelentősen meghaladta az országos átlagot (83 m²), az 53 lakásból 23 épült 4 vagy annál több szobával.

Az év első felében 56 lakás szűnt meg a megyében, bő negyedével kevesebb, mint 2020 I. félévében.
Az országos élénküléssel párhuzamosan a megyében is nőtt a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (107) az előző év azonos időszaki alacsony bázis 1,6-szeresére emelkedett, és a két évvel korábbit is meghaladta valamivel.

Csongrád-Csanád megyében sem érvényesült a lakásépítésekben országosan 2016 óta tartó növekvő tendencia: 2021 I. félévében 36%-kal csökkent (országosan 13%-kal nőtt) az épített lakások száma az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest. (A csökkenés gyakorlatilag a II. negyedévre koncentrálódott.) Összesen 216 lakást vettek használatba, háromnegyedük a megyeszékhelyen, a fennmaradó rész nagyjából fele-fele arányban kisebb városokban, illetve községekben épült. A megyei szintű csökkenés hátterében alapvetően a megyeszékhely lakásépítéseinek több mint 40%-os visszaesése állt.

Építési forma szerint a lakások mintegy kétharmadát családi házas formában, egyharmadát többszintes, többlakásos épületben adták át, elsősorban az utóbbi építési forma esetében történt visszaesés. Az új lakások átlagos alapterülete (119 m²) emiatt is jóval meghaladta az országos átlagot (83 m²), 64%-uk épült 4 vagy annál több szobával.

Az év első felében 63 lakás szűnt meg a megyében, az egy évvel korábbi duplája. Száz épített lakásra 29 megszűnés jutott. Az országos élénküléssel párhuzamosan a megyében is emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (315) 28%-kal nőtt az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz mérten, a két évvel korábbitól ugyanakkor még több mint tizedével elmaradt.

Címlapkép: Getty Images