Bár nem kezdődött rosszul a 2021-es év a magyar kertészeti ágazat számára, a kezdeti biztató kilátások hamar rémálomba fordultak. Az enyhe tél és az esős március után húsvétra egy kemény fagy tört be az országba, ami több gyümölcsnél is komoly károkat okozott. Az év során a termesztőknek nemcsak az időjárás viszontagságaival, de a komoly növényvédelmi kihívásokkal, a munkaerőhiánnyal, az elszálló költségekkel, valamint a hazai termékek pozícióját veszélyeztető, olcsó import zöldségekkel és gyümölcsökkel is meg kellett küzdeniük.
A tavaszi fagyok és az azt követő szárazság alapvetően határozták meg a 2021-es évet.
A kertészeti ágazat idei évét alapvetően határozta meg az a fagyos időszak, ami húsvéthétfőn kezdődött és utána még jó néhány napig kitartott. A fagy az első becslések szerint is komoly károkat okozott a magyar gyümölcstermesztésben, különös tekintettel a kajszira és az őszibarackra. Az idei év volt a harmadik, amikor komolyabb fagykárokat szenvedtek el a termelők, akik már egyébként is a tartalékaik végén jártak. Az áprilisi fagyok miatt a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) már májusban komoly drágulásokat prognosztizált zöldség- és gyümölcsfronton. A tavaszi fagyokat egy komolyabb, több hétig tartó aszályos, csapadékhiányos időszak követte, ami szintén nem segített az ágazatnak. És bár júniusban megérkeztek az esők, a korábbi hiány után ez a váratlan bőség több kárt okozott, mint hasznot hajtott. A túl sok csapadék különösen a cseresznyetermésben okozott károkat. A június végi, július eleji jégeső szinte minden ágazatban komoly károkat okozott. Augusztusra nyilvánvaló lett, hogy az időjárás hazavágta a magyar meggytermést is.
Egyre égetőbb problémát jelent az öntözés kérdése az ágazat számára
Egyre nyilvánvalóbb, hogy öntözés nélkül egyre kevésbé fenntartható a zöldség- és gyümölcstermesztés Magyarországon. A 2021-es év során több fajtánál szembesült azzal az ágazat, hogy a termésveszteségek jelentős hányada elkerülhető lett volna, ha az ültetvény megfelelő öntözéstechnológiával rendelkezik. A legfrissebb adatok szerint mintegy egyharmadával csökkent az öntözésre értékesített víz mennyisége Magyarországon 2000 és 2020 között. A FruitVeB elnöke, Apáti Ferenc szerint a magyar zöldség- és gyümölcs ágazat fejlődése érdekében nélkülözhetetlen lenne az öntözés fejlesztése, különös tekintettel arra, hogy a magyarországi klimatikus viszonyok között csak öntözéses gazdálkodás mellett képzelhető el hosszú távon fenntartható és versenyképes zöldség- és gyümölcs termelés. A szakember szerint a magyar termelőknek a versenytársaikhoz képest fennálló technológiai és technikai lemaradásának egyik legfőbb oka éppen az öntözés hiánya. Annak ellenére, hogy az öntözés a versenyképesség talán legfontosabb tényezője, ma Magyarországon az árutermelésben a zöldségfélék termőterületének mintegy 80%-a, míg a gyümölcsültetvényeknek mindössze 25-30%-a öntözött.
Az ágazat fellendülésének egyik legnagyobb akadálya a munkaerőhiány
A zöldség-gyümölcs ágazat két legégetőbb kérdése - az inputanyagok árának jelentős emelkedése mellett - ebben az évben is a káros időjárási hatások és a munkaerőhiány maradtak. Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz, miközben a szektor termelési értéke 300 milliárd forint. Mostanra körülbelül 15-25% közötti mennyiségi vagy minőségi veszteséget szenvedett el a szegmens a munkaerőhiány miatt. Becslések szerint az ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát.
Óriási küzdelmek árán találnak csak munkaerőt a hazai termelők.
15-20 évvel ezelőtt az ágazat még bővelkedett az olcsó munkaerőben, most viszont alig valaki akar az agráriumban dolgozni, és főleg kétkezi munkát végezni. Bár a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, a munkáltatók az esetek 80-90%-ában csak betanított munkaerőt találnak, és még a körükben is problémát okoz a munkaerőhiány. A probléma egyik gyökere, hogy a fiatalokat már nem vonzza az ágazat - az alkalmazottak zöme 50 év feletti. A fiatalok számára nem vonzó már ez az ágazat, még úgy sem, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek. Egy napszámos az északkeleti országrészben ugyan még csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, az ország középső és nyugati részében azonban már napi 10-12 ezer forint alatt senki nem megy a földekre, de nem ritka a 15 ezer forint körüli napszám sem, és mindez a nem szakképzett fizikai munkaerőre vonatkozik.
Címlapkép: Getty Images