Az elmúlt években érdemi felzárkózás ment végbe az Európai Unióhoz is, a magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010-ben az EU értékének 41%-át érte el, 2018-ra 60, 2021-re 66%-ra növekedett ez az arány
– tette hozzá a tárcavezető.
Kifejtette, 2021-ben újabb rekordot ért el a mezőgazdaság kibocsátása, ami meghaladta a 3300 milliárd forintot, ez a teljesítmény pedig 2018-hoz viszonyítva 24%-kos bővülést jelent. A miniszter szerint további optimizmusra ad okot, hogy a beruházások értéke 2018 óta 24%-kal nőtt. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hosszú távon csak a legmodernebb technológiák és innovatív megoldások alkalmazásával lehet sikeres, valamint hosszú távon is versenyképes. Éppen ezért jó látni, hogy a gazdálkodók 376 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre 2021 első három negyedévében.
További tartalékok az ágazatban
Nagy István kitért arra is, hogy további tartalékok rejlenek még az ágazatban, melyek a fiatalok számára is egyre nagyobb perspektívát jelenthetnek. További bizakodásra ad okot, hogy a mezőgazdasági jövedelem 2010 és 2021 között 123 %-kal emelkedett. A miniszter kiemelte, a magyar agrárium a nemzetgazdaság fontos tartópillére, ezt jól tükrözik az elmúlt évek eredményei is. Az agrárexport értéke 2018 óta 22%-kal nőtt, a külkereskedelmi többlet pedig 27%-kal bővült.
Hangsúlyozta, a magyar vidék és a magyar agrárium megújítása szempontjából történelmi jelentőségű lépés, hogy a kormány a lehető legmagasabb társfinanszírozási arányt biztosítja a 2021 és 2027 közötti években a Közös Agrárpolitika II. pillérét alkotó Vidékfejlesztési Programhoz. Az elkövetkező években így 4265 milliárd forintból fejlődhet tovább a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar.
Címlapkép: Getty Images