A Takarékbank válaszaiból megtudtuk, hogy nem lehet meghatározni, hogy a vidéken élő lakosság milyen arányban vásárol készpénzre, Csok-ra ingatlant, mert egyrészt a bank csak az értékbecslés által meghatározott forgalmi értékét tudja a fedezetként felajánlott ingatlannak, azonban nem biztos, hogy ez az ingatlan volt a hitelcél (lehet más ingatlanjára is hitelt felvenni, illetve több ingatlan is bevonható), valamint a vételár sem minden esetben egyezik meg az értékbecslő által meghatározott forgalmi értékkel, viszont azt sem lehet feltétlenül tudni, hogy más hitelt, akár támogatottat (pl. babaváró) vagy piaci alapút, vettek-e föl és használták-e önerőként.
Egyelőre 2021-re csak az év egy részére állnak rendelkezésre lakáspiaci adatok. Ezek alapján a piac élénkülése látszott, a forgalom bővült 2020-hoz képest vidéken és a fővárosban is. 2020-ban a járvány hatására vidéken kevésbé csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, mint Budapesten. 2021 első negyedévében a KSH tranzakciós számai - azonos feldolgozottsági szint mellett 17 százalékkal voltak magasabbak, a második negyedévben pedig az alacsony bázis miatt még jelentősebb bővülés volt tetten érhető, az előző évi szinthez képest. Az ingatlanpiaci közvetítő hálózatok adatai alapján 2021-ben valamivel több, mint 150 ezer tranzakcióra kerülhetett sor. Az adásvételeknek csak töredékét teszik ki az új lakás vásárlások, 2021 első félévében arányuk mindössze 3,7 százalékos volt, a beérkezett adatok alapján, 2020-ban arányuk 6,7 százalékos volt. Fontos azonban, hogy a KSH új lakáspiaci tranzakcióként a tényleges adásvételeket tartja számon, vagyis a használatba vételi engedélyek megkötésének időpontjában kerülnek be a statisztikába, míg a vásárlások sok esetben már az építkezés fázisában megtörténnek. Vagyis a tavalyi évi új lakások terén tapasztalható vásárlói érdeklődés növekedése majd csak a lakások elkészültekor válik láthatóvá ezekben a számokban. A tavalyi évben nagy érdeklődés mutatkozott az új otthonok iránt is. Összességében azonban a tranzakciókon belül ezek csak egy szűk szegmenst képviselnek, a vidéki új lakáspiac pedig arányait nézve a fővárosinál is szűkebbet. Ezzel összefüggésben a Takarékbanknál is használt ingatlan vásárlására igényelnek nagyobb arányban támogatott vagy piaci alapú jelzáloghitelt országszerte.
Az otthonfelújítási program indulása óta több mint 80 ezer család igényelte a támogatást és mintegy 10 ezer támogatott hitelre vonatkozó kérelem érkezett a pénzintézetekhez összesen karácsony előttig. A Takarékbanknál ugyanakkor azt tapasztalják, hogy
sokan nem a támogatott hitelt, hanem a gyorsabban és egyszerűbben igényelhető személyi hitelt veszik fel az utólag kifizetett támogatás megelőlegezésére, illetve az önrészre.
Olyan adatot nem tartanak nyilván ügyfeleiktől, hogy valaki csak azért vásárol használt ingatlant, mert részt venne a programban, ugyanakkor tapasztalataik szerint a lakásvásárlók többségénél nem ez a döntő érv a lakás kiválasztásánál.
Az OTP Banknál a felújítási támogatások miatt a használt ingatlanoknál a felújítási, korszerűsítési megoldások népszerűbbek lettek. 2021-ben több mint 6000 Otthonfelújítási hitel kérelem érkezett be a bankhoz.
Az ügyfelek nagy része a maximálisan igényelhető 6 millió forintot veszi igénybe az otthonfelújítási kölcsön esetén. A kölcsönök iránti kereslet szempontjából a március, április volt a legerősebb hónap, azóta kisebb csökkenést tapasztalt az OTP Bank. A termékbevezetésekor a nagyobb marketing és kormányzati aktivitásoknak köszönhetően nagy volt az érdeklődés, illetve a felújítás szempontjából a tavaszi hónapok erősebbek. Az építési anyagok elérhetőségében és árában, valamint a kivitelezői kapacitásokban bekövetkezett változások miatt is mérséklődhetett az érdeklődés.
Legnagyobb arányban energetikai felújításra költöttek a hitelfelvevők (tető felújítás/szigetelés, épületszigetelés, napkollektor, fűtési rendszer, külső nyílászárók cseréje), ezen kívül a főbb kiadási tételek között szerepelt a belső tér felújítása, a térburkolat készítése valamint a beépíthető bútorok és konyhai gépek is.
Az ingatlanirodák közül elsőként Benedikt Károly, Duna House PR és elemzési vezetője válaszolt kérdéseinkre. A hitelfedezeti mutató (loan-to-value, LTV) a fedezett hiteleknél – mint például a jelzáloghitel – a fedezet arányában korlátozza a felvehető hitel nagyságát, ami a jelenlegi szabályozás szerint, forintalapon számolva 80% Magyarországon. A Duna House ügyfeleinek körében végzett kutatásuk legfrissebb adatai szerint kismértékű, de állandó csökkenés következtében, 2021 negyedik negyedévében 38%-on állt az LTV, országrésztől függetlenül. Ez azt mutatja, hogy az ügyfelek jellemzően költségeik 62%-át önerőből fedezték és csak a maradék összeg finanszírozását oldották meg a felvett kölcsönből.
Nyugat- és Kelet-Magyarországon a hitelügyletek negyede mellé adtak be CSOK-igényt 2021 negyedik negyedévében, míg Budapesten ez az arány csak 18,1% volt. Az országos eloszlás így 20,6%-ot mutatott.
Az ország egészét vizsgálva, a tranzakciók mindössze 9%-a irányult újépítésű ingatlanra, azoknak is közel fele a fővárosban, illetve annak agglomerációjában. A vidéki ingatlanpiacra tehát még mindig jellemző, hogy inkább a használt lakások iránti kereslet dominál.
Tavalyi első féléves adatok állnak még csak a rendelkezésükre, amely szerint 2021. januári bevezetése óta több mint 30 milliárd forintnyi otthonfelújítási támogatást igényeltek a Magyar Államkincstártól (MÁK), ehhez kapcsolódóan pedig – az MNB adatai alapján – 24 milliárd forintnyi kamattámogatott, otthonfelújítási kölcsönre szerződtek le az ügyfelek tavaly február-június között. Egyértelműen látszik tehát az új családtámogatási forma piacserkentő hatása, amit a KSH statisztikái is alátámasztanak: a korszerűsítési, bővítési célú hitelek aránya (10%) 5 százalékponttal nőtt 2021 első félévében 2020 azonos időszakához képest, az e célból folyósított kölcsönök 42%-a pedig a gyermekeseknek szánt, otthonfelújítási hitelhez kapcsolódik.
Arra vonatkozóan nincs adatuk, hogy mennyien vásároltak csak azért felújításra szoruló ingatlant, hogy részt vehessenek a programban, ugyanakkor 2021-es évi tranzakcióik alapján látszik, hogy tavaly mindössze az adásvételek 7,7%-a irányult lakhatatlan vagy felújítandó lakásra. Ez az arány 2020-ban 7,6% volt, tehát nem nőtt jelentősen a kereslet irántuk. Ezekért az ingatlanokért átlagosan 19,8 millió forintot fizettek a vevők tavaly, míg 2020-ban 15,7 millió forintot, ám az átlagot erősen befolyásolják a magasabb, budapesti árak.
Az ingatlanirodák közül másodikként az Otthon Centrumnál Tóth Adrienn, a Marketing és Kommunikációs Főosztály munkatársa válaszolt feltett kérdéseinkre. A rendelkezésükre álló adatokból az látható, hogy hazánkban a lakosság 60%-a vásárol csak készpénzzel. A CSOK-t igénylők aránya a teljes lakosság 13,3%-a, az újépítésű lakások esetében pedig 21%.
Vidéken a CSOK-t igénylők aránya Nógrád megyében legalacsonyabb 5,6%-kal, míg Szabolcs-Szatmár Bereg megyében a legmagasabb 22,4%-kal.
Az elmúlt év adatai alapján a tisztán készpénzzel vásárlók aránya Vas megyében a legalacsonyabb 43,2%-kal, míg Somogy megyében a legmagasabb 81%.
2021-ben a korábbi évekhez hasonlóan a használt lakások nagyobb számban találtak gazdára, mint az új építésűek. Ennek egyik és talán legmeghatározóbb indoka az ár, hiszen használt lakáshoz továbbra is olcsóbban juthatnak hozzá, mint az újépítésűhöz. Egy másik indok, amely a használt lakások felé tereli a vásárlókat az az idő. Az újépítésű lakások esetében többször előfordult már, hogy a beruházás nem készült el az ígért időpontra. Arról nem is beszélve, hogy a használt ingatlanok esetében jóval nagyobb kínálatból választhatnak.
Az Otthon Centrum hálózatán keresztül értékesített ingatlanok esetében azt látják, hogy 2020-ban a használt ingatlanok aránya 91,6%, míg az újaké 8,4% volt. 2021-ben ugyanakkor 3%-kal nőtt az új építésű ingatlanok aránya, ami azt jelenti, hogy a használt ingatlanoké 88,6%, újaké pedig 11,4% volt. Az újépítésű lakások esetében a növekedés elsősorban Budapesten, Pest megyében és kisebb részben Hajdú-Bihar megyében történt. A többi megyében vagy nem nőtt az újépítésű értékesítés aránya vagy elhanyagolható mennyiségű értékesítés történt. Tavaly a legtöbb újépítésű értékesítés Pest megyében volt (20%), Budapestet is megelőzve ezzel, ahol ez az arány 15%.
Címlapkép: Getty Images